Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2206 lemondanom a részvételt. E tekintetben egy picit vitatkoznék Vadai képviselő asszonnyal, és sokkal inkább egyetértek Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal, hogy a Honvédelmi Minisztériummal összevetésben a Belügyminisztérium sokkal konstruktívabb. Ebben a helyzetben már a szándékot is értékeljük, hogy vannak ilyen egyeztetések, amely egyeztetések általában érdemi egyeztetések, még ha viszonylag ritkán is jutunk egyezségre. Én is jártam már úgy - és ez mindenképpen pozitívum a Fidesz elmúlt tízéves kormányzásának a mérlegében -, hogy volt már olyan javaslatom, amit beépítettek jogszabályba és elfogadtak, akár még a jogszabály benyújtása előtt is. Tehát azt mindenképpen szerettem volna elmondani, hogy ég és föld a különbség a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium hozzáállásában. A Fidesz-kormányzati struktúrában mindenképpen a jó példák közé sorolandó ez a hozzáállás. Ugyanakkor mivel nem tudtam részt venni ezen az egyeztetésen, próbáltam érdeklődni képviselőtársaimnál, akik ott voltak, mert nem minden információ került ki. Varga-Damm Andrea képviselő asszony is utalt az atomenergiával kapcsolatos jogszabály-módosításokra. Azt szeretném kérni államtitkár úrtól, hogy ha van rá lehetőség, ne csak a zárszóban reagáljon erre, mert én konkrét kérdéseket is szeretnék feltenni, és szeretném, ha a vita közben egy kis pontosítást kapnánk erre vonatkozóan. Mint már mondtam, szeretném elkerülni az ismétléseket, ugyanakkor egy picit ráerősítenék egy konkrét problémafelvetésre, amivel valószínűleg némi vitát fogok generálni, mondjuk, Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal bizonyosan. Azt megállapíthatjuk, hogy nem a célok tekintetében van vita, hanem abban, hogy ez az eszköz alkalmas-e a célok elérésére. Itt a már többször említett közfoglalkoztatással kapcsolatos rendelkezésről van szó. Egész pontosan, ahogy azt már idézte képviselőtársam, itt arról van szó, hogy az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatás lehetőségéből, ha a lakókörnyezete rendezetlen. Már Harangozó képviselő úr is pedzegette, hogy néhány éve is volt egy ilyen próbálkozás, de az Alkotmánybíróság 2017-ben valóban megsemmisítette azt a rendelkezést, 2017. november 15-én hatályukat vesztették ezek a rendelkezések. Érdemes egy kicsit belemenni abba, hogy mi volt akkor az Alkotmánybíróság indoklása. Megállapították, hogy a közfoglalkoztatottak esetében az elsődleges munkaerőpiacra történő átvezetés a cél. Már a jogalkotói elképzelés is az volt, azt feltételezte a jogalkotó is, hogy alapvetően a rászoruló csoportokat érinti a közfoglalkoztatás, s hogy tipikusan nehéz anyagi helyzetben lévő, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeihez tartozó személyekről van szó; ugye, a minimálbérnél is alacsonyabb a közfoglalkoztatási jogviszonyban megkereshető összeg. Az Alkotmánybíróság álláspontja akkor az volt, hogy nincs semmiféle észszerű indoka annak, hogy az álláskeresőket pusztán ilyen különleges életvezetési előírások miatt megkülönböztessék. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete áll fenn egy ilyen rendelkezés kapcsán, és semmiképpen nem indokolható, hogy a munkavégzéstől független lakókörnyezeti feltételekhez kössék ezt a lehetőséget. Azt gondolom, hogy itt ugyanezzel a helyzettel szembesülünk. Szeretném kérdezni államtitkár úrtól, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, számítanak-e arra, hogy az Alkotmánybíróság ugyanerről a kérdésről most majd másképpen fog rendelkezni. Szeretném aláhúzni azt, amire képviselőtársaim már utaltak, hogy itt nem a céllal vitatkozunk. Varga-Damm Andrea képviselő asszony is azt mondta, hogy ez mindenképpen üdvözlendő. Nagyon jó lenne minden eszközt felhasználni arra vonatkozóan, hogy szebb legyen a környezet, és ezt valóban el is lehessen érni. (20.30) Ugyanakkor ez az eszköz jól láthatóan alkalmas, és most itt ezeket a korábban elhangzott érveket nem szeretném megismételni, ugyanakkor látszik az, hogy konkrétan az elérendő cél tekintetében vannak egyéb lehetőségek, amelyekkel már lehetne élni. Ugye, például a hulladékfelhalmozás kapcsán a hulladékokról szóló törvény lehetőséget ad erre, hasonlóképpen a balesetveszélyes építmények tekintetében az építési szabályozások is lehetőséget adnak, a gyom kapcsán az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy a terület nagy részét gyom fedi, erre is vannak különböző
