Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:
2204 Úgyhogy nekem az lenne a javaslatom, hogy a törvényalkotói szándékot is értve, ki kell lépni a kibertér tekintetében a megszokott jogalkotási világból, és kell ezekkel az emberekkel beszélgetni, mert ők pontosan meg fogják tudni határozni, hogy mit jelent a kockázat, mit jelent a támadás, mik azok a szükséges intézkedések, merthogy így meglehetősen elnagyolt maga a törvényjavaslat. A 23. §-ban beszélnek először a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központról, és ehhez szorosan kapcsolódik a 24. §. Erről több képviselőtársam is beszélt már. A TIBEK létrejöttét, emlékszem, az első alkalommal még sikerült megakadályozni, de aztán utána belügyminiszter úr erősebbnek bizonyult, mint a házelnök úr ezekben az ügyekben, és létrejött ez a nagy, monstre társulat, ez a nagy, monstre központ, amit akkor sem támogattunk. Most azt gondoljuk, hogy az ügyészség szerepe erősödni látszik ebben a történetben, és ezt egyáltalán semmilyen módon nem tudjuk támogatni. A 28. § kimondja, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálatok külső engedély alapján mit tehetnek, információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, lakásban, egyéb helyiségben, s a többi, s a többi, milyen tárgyakat helyezhetnek el, valamint az információs rendszerbe beavatkozhatnak. Tessenek már nekem megmondani, ez mit jelent. Mit jelent az, hogy információs rendszerbe beavatkozhatnak? Én értem, hogy külső engedély alapján, de mégis ez egészen pontosan mit jelent? Oda fotót tehetnek be? Oda szöveget tehetnek be? Mit jelent? Ezt szerintem nagyon-nagyon fontos dolog lenne tisztázni. A 29. §-t üdvözölni szeretném. Bővítik végre a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyek körét, méghozzá a külképviseleti vezetőkét. Feltételezem, hogy ez a Kaleta-paragrafus, Kaleta Gábor korábbi nagykövet pedofilbotránya kapcsán került ez be. Korábban is szorgalmaztuk, hogy legyen valamiféle ellenőrzés. Amikor bizottsági ülés volt erről, akkor még nagyon máshogy nyilatkoztak az illetékesek, de én örülök, hogy ez a paragrafus bekerült a törvényjavaslatba. A következő paragrafus, amiről szeretnék szót ejteni, a 106. §, a közfoglalkoztatásról szól, amely azt mondja, hogy az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni határozatban a közfoglalkoztatásból, ha a közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen az állapota. (20.20) Államtitkár úr, én tökéletesen osztom azoknak az álláspontját, akik azt mondják, hogy Magyarországon az lenne a kívánatos, ha valamennyi állampolgár megfelelő lakhatással rendelkezne, azok a házak, lakások, amelyekben laknak, közművesítettek lennének, összkomfortosak lennének. A helyzet az, hogy ma Magyarországon nem ez a helyzet. Nem ez a helyzet. Én annak is nagyon örülnék, egyetértek önnel, és mindazokkal, akik azt mondják, hogy milyen jó lenne, ha Magyarország olyan lenne, mint Ausztria. Én is nagyon örülnék, ha Magyarország olyan lenne, mint Ausztria, mert akkor néhány paragrafust be se tehettek volna ebbe a törvényjavaslatba, de sajnos nem olyan, mint Ausztria. Osztom Harangozó képviselő úr azon álláspontját, hogy ez a problémát nem fogja megoldani. Tehát ezekkel a kvázi büntetési eszközökkel ezt a dolgot nem lehet megoldani. Miközben a céllal egyetértünk, szerintem nincs ebben a parlamentben olyan, aki ne mondaná azt, hogy vágja le mindenki a füvet, legyen rend és legyen takaros. Hozzáteszem, nagyon szeretném, ha ez igaz lenne az állami földterületeken a parlagfű levágásával kapcsolatban, és szeretném, ha takaros helyzet lenne a vasút mentén a szemét összeszedésével kapcsolatban, és még lehetne sorolni. Ez mind nagyon jó lenne. Én azt gondolom, hogy beszélgetéssel, párbeszéddel lehet ezeket a dolgokat megoldani, rávenni arra embereket, hogy bizonyos dolgokat tegyenek meg. Az biztos nem fogja segíteni a „tiszta udvar, rendes ház” projektjüket, ha ezeket az embereket kizárják a munkából. Ráadásul, és ez való igaz, a maguk Alkotmánybírósága mondta ki a 30/2017-es határozatában, hogy ez bizony diszkrimináció. Attól, hogy önök beleírják a törvénybe, hogy nem az, meg hogy nincs igaza az Alkotmánybíróságnak, én ezt értem, csakhogy ez valószínűleg megint menni fog az Alkotmánybíróságra, és olyan furcsa lesz, hogy eltelt nem egészen három év, és az
