Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója:
2192 Szintén sarkalatos rendelkezéseket érint a menedékjogról szóló törvény módosítása. A dublini őrizetet a jövőben nemcsak a dublini eljárás eredményeként jelentkező átadás érdekében lehet majd alkalmazni, hanem magának a dublini eljárás lefolytatásának érdekében is. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha külföldi állampolgár nem terjesztett elő Magyarországon menedékjogi kérelmet, egyben feltételezhető, hogy a dublini átadásnak lehet helye az esetében, mi több, szökésnek komoly veszélye is fennáll. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a menekültügyi őrizetet a jövőben a menekültügyi hatóság a rendőrség közreműködésével kivételesen indokolt esetben egészségügyi intézményben is végrehajthassa, ha az érintett egészségi állapota, betegsége, sérülése ilyen intézményben történő elhelyezését teszi szükségessé. További sarkalatos rendelkezést érint a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény módosítása is, a törvény kiegészül a különleges jogrendben bevezethető rendkívüli intézkedésekre vonatkozó alcímmel. Magyarországon több gyár van a gyógyszeripar területén, amely alapanyagokat, tablettákat, injekciókat gyárt, amelyek a koronavírusjárvány idején létfontosságúak a betegek megfelelő ellátásához. Több ország esetében tapasztalhattuk, hogy a szükséges alapanyagokat igyekeznek a sajt részükre zárolni annak érdekében, hogy a saját állampolgáraikat el tudják látni, ezért elengedhetetlen, hogy a járvány idejére kifejezetten a várható megbetegedések arányában szükséges gyógyszermennyiséget lefoglaljuk. E módosításra itt kiemelten nagy szükség van a magyar emberek egészségének védelme érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Ha elfogadnánk Harangozó képviselő úr javaslatát a speciális jogrend és a korlátlan felhatalmazás tekintetében, akkor minden egyes különleges jogrend tekintetében már előre meghatároznánk egy olyan statikus kritériumrendszert, amely egy folyamatosan, dinamikusan változó helyzetre próbálna szabályozást kínálni. Az egyes különleges jogrendek esetében más és más jogosultságokat kell biztosítani az adott különleges jogrendben megjelenő helyzetre reagálva. Ezek voltak a sarkalatos rendelkezéseket érintő módosítások. A továbbiakban, engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Országgyűlés, hogy ismertessem önökkel az egyéb fontosabb más módosításokat is. A közúti közlekedésről szóló törvény módosítása értelmében 2023. január 1-jétől a gépjárművezetőknek nem lesz kötelező maguknál tartaniuk a vezetői engedélyt és a forgalmi engedélyt, a járművezetéshez szükséges okmányok meglétét és érvényességét az elektronikus nyilvántartásból lehet majd ellenőrizni. A módosítás egyszerűbbé teszi a rendőri igazoltatás lebonyolítását. Ugyanakkor, mivel a rendelkezés a belföldi járművezetésre vonatkozik, külföldön továbbra is szükségünk lesz arra, hogy ezek az okmányok továbbra is kéznél legyenek. A módosítás továbbá egyszerűbbé teszi a járművezetők ügyintézését is: 2021. február 1-jétől az első vezetői engedély és forgalmi engedély kiadása iránti eljárás teljes mértékben elektronikus lesz. Ennek célja, hogy a vizsgázott személy mihamarabb megkapja a forgalmi engedélyt és a vezetői engedélyt. A sikeres vizsga letételének pillanatában az informatikai rendszerben annak ténye rögzítésre kerül, így a sikeres vizsga után közvetlenül lesz lehetőség a vezetői engedélyt és a forgalmi engedélyt érvényesíteni. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan javaslat, amelyet mindenki tud támogatni, hiszen ez mindenkit egyformán kedvezően érint. Erre törekedtünk egyébként a törvényjavaslat valamennyi részének összeállításában is. Tisztelt Országgyűlés! A bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosításában kapott helyet egy új nyilvántartás létrehozása, melynek célja a vétlen nyomszennyezés kiszűrése, illetve ezáltal egyszerűbbé válik az elkövető azonosítása. Az így lefolytatott eljárás idő- és költséghatékonyabb lesz. A körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben rögzítésre kerül a célhoz kötött adatkezelés törvényes alapja. A módosítás célja, hogy elősegítse az eltűnt személyek felkutatását és személyazonosságuk megállapítását. A szükségesség és célhoz kötöttség elvét kellett segítségül hívnunk az eltűnt személyek, ismeretlen holttestek és hozzátartozók DNS-profiljának célhoz kötött
