Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Egyes jogállási tárgyú és egyéb honvédelmi kérdésekkel foglalkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2177 Szóval, azt szeretném mondani, hogy a rendelkezési állomány kérdése elképesztően nagy, indokolatlan hatalmat ad a politikai vezetőnek ahhoz, illetőleg akár csak a feljebbvalónak is, hogy olyan függelmi viszonyt hozzon létre a beosztott katona és a feljebbvalója között, olyanfajta, akár elvtelen igazodást, viselkedést, tevékenységet generálhat, ami azt szolgálja, hogy ő ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy nem tud kapni beosztást, nem tud kapni feladatot, és ezért rendelkezési állományba kerül. Különösen azért is, mert már látjuk, az elmúlt években elképesztő az engedélyezett létszám és a magyar hadsereg valós létszáma egymáshoz képest, tehát jelentősen kevesebb a katona, mint amennyi az engedélyezett létszám. Én úgy érzem, hogy a magyar hadseregben nem tehetjük meg, hogy katonáinkat egzisztenciális bizonytalanságban tartsuk, és úgy érezzék, hogy ők csak akkor tudják ezt az életpályát akár nyugdíjaskorukig vinni, hogyha elvtelenül, akár szakmai szabályok feladásával is próbálnak megfelelni a feljebbvalójuknak. A konklúzió tehát az, hogy úgy érzem, ez túlzottan komoly lehetőségeket ad a feljebbvalónak arra, hogy visszaélésszerűen gyakorolja a rendelkezési állomány szabályait. Be kell látnunk, katona nem egyik percről a másikra lesz valaki, katona nem egyik hónapról a másikra lesz valaki, sőt nem is egyik évről a másikra. Hosszú évtizedet kell ahhoz eltölteni ebben a szervezeti rendszerben, hogy valaki azt mondhassa magáról, hogy én katona vagyok a szó nemes értelmében, tudom, hogy ha valamifajta támadás vagy olyanfajta katasztrófa éri hazánkat, mint mondjuk, akár jelen esetben, jelen helyzetben éppen ezt szenvedjük, akkor mi a dolgom. Ily módon mindenképpen fontos, hogy ajándékozzuk meg katonáinkat azzal, hogy nem teremtünk olyan szabályokat, amelyek túlzott visszaélésre adhatnak okot a szervezetben. És akkor itt van a túlszolgálat évi 400 órája. No, emiatt nem fogjuk megszavazni ezt a szabályt, nem fogjuk megszavazni. Tessenek elgondolni, akárhogy is nézzük, a 400 óra napi 8 órával 50 nap, 50 nap munkaóra. Átlagosan a magyar katonáknak - lehet, hogy tévedek, de úgy vélem - körülbelül 25 nap rendes szabadsága van egy évben, tehát átlagról beszélek. A 25 nap rendes szabadság 7 hét. Ez azt jelenti, hogy ha 400 órát tényleg a katonát túlmunkára kényszerítik, akkor 7 hónapon át heti 1 nap pihenőnapja van, a maradék 5 hónapban pedig nincs pihenőnapja, azaz 7 napból 7 napot dolgozik. Ez matematika, tehát ehhez tényleg nem kell valami komoly tudósembernek lenni. Nem tudom elképzelni egyébként, hogy a katonákkal ezt a módosító javaslatot valaki is megbeszélte volna. Csak például felvetek önöknek bizonyos feladatokat, amiket, gondolják meg, ha nincs heti pihenőnapja, vagy az az egy pihenőnapja van… Például egy lokátoros. Biztos látták már őket dolgozni, olyan figyelemre kénytelenek, amit nem lehet szerintem még 8 órán keresztül sem folyamatosan vinni, nemhogy plusz még évi 400 óra túlmunkával. A felderítő - olyan komoly szellemi munka, annyira ott kell lenni, mert nem lehet tévedni, hogy egy ilyenfajta beosztásban dolgozónál el sem tudom képzelni, hogy pszichikailag és fizikailag végrehajtható lenne ennyi túlmunka. Vagy például a gyakorlatokat tervezők, akiknek a szellemi munkája utolérhetetlen, és nem lehet őket ilyen óriási munkateherrel terhelni. Úgyhogy nagy tisztelettel nagyon kérem ennek megfontolását. Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy bármifajta szakmai, politikai, társadalmi, szociológiai indokát ennek tudják adni. Úgyhogy nagy tisztelettel kérem, ezt felejtsék el. A továbbiakban még a jogszabály a honvédelmi alkalmazottak fegyelmi eljárásáról szól, ami valóban egy hiány, hiszen a honvédelmi alkalmazottak az elmúlt évi jogszabály-módosítás eredményeként egy új, speciális jogviszonyba kerültek, és való igaz, hogy a korábbi szabályok rájuk már nem vonatkozhatnak, így tulajdonképpen egy hiányt pótol ez a jogszabályi javaslat. Végül pedig egyet hadd kérjek, mert nem tudtam elképzelni, hogy egy ilyen jogszabályi javaslat előterjesztésében is Karácsony Gergelyről lesz szó. Végre szeretném leszögezni itt a Ház falai között, az 1998-as népjóléti miniszteri rendelet szerint a kormányhivatal a felelős bármifajta szociális otthonban járvány idején a feladatok meghatározása és az ellátás terén. Nem a polgármester, kormányhivatal. Tessenek szívesek lenni a saját jogszabályaikat elolvasni, és akkor legalább ilyen
