Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2166 és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásának mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása. Tehát a kormány pénzügyi megoldást keres vagy inkább kínál a problémára. A klímaválság annyira súlyos következménnyel jár az okszerűtlen gazdálkodásra, hogy piaci alapon biztosító vállalkozás alig vagy rendkívül drágán kínál csak erre biztosítási terméket, és ha ez majd az elkövetkezendő években fokozódik, akkor biztos, hogy nem fogunk találni ilyet. Az lesz a válasz, hogy a kormány majd az adófizetők pénzéből fizetett lélegeztetőgépet ad ezzel a krízisbiztosítással a helytelen mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó nagybirtokok, meg hát esetenként nyilván a kisebb birtokok számára is ezeknek a veszteségeknek a pótlására. Elnézést, ha hozok egy olyan párhuzamot, hogy ez egy kicsit olyan, mint a rezsicsökkentés, amit annak idején a kormány bejelentett (Németh Szilárd István: Az biztos!), hogy megvédi a magyarokat a rezsicsökkentéssel, miközben a valós problémával, az energiafogyasztás csökkentésével, a valódi segítséget jelentő energia-korszerűsítéssel nem foglalkozik. Tehát az intézkedés eredője pontosan ellentétes a kívánt céllal. Valami ilyesmi egy kicsit a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer abban az esetben, ha a klímaváltozással, az okszerű gazdálkodással és a változtatással nem foglalkozunk. (17.20) Mi nem állítjuk azt, hogy egy ilyen elem nem lehetne része egy klímaválság elleni mezőgazdasági intézkedési csomagnak, persze, ha azokat segítené, akik minden erőfeszítésükkel a baj elkerülésén dolgoztak, de ennek ellenére az extrém időjárási viszonyok miatt mégis károsultak. Azonban ezeket az elemeket a kormány előterjesztésében nem látjuk. Mi mindent kellene a krízisbiztosítás címén tenni a mezőgazdaságban? Mivel lehetne a tünetek helyett a valós problémákat kezelni? Kezdjük talán a talajerózió elleni védelemmel! Persze, tudjuk, hogy az agrárökológiai rendszerben minden mindennel összefügg, ezért egy-egy intézkedés nem csak egy dolog miatt hasznos. Ha a kormány tanácsot szeretne adni az aggódó nagybirtoktulajdonosoknak, hogy mivel védekezzenek, akkor első intézkedésként mi javasolnánk, hogy vezessék be, hogy a területalapú támogatás táblánként legfeljebb 30 hektárra adható, és a táblákat egymástól legalább 20 méter széles mezővédő erdősávval válasszák el. A tiltakozóknak az agrártárca elmagyarázhatná, azáltal, hogy megszűnnek a több száz hektáros egyben művelt táblák, nagyon sokat tehetnénk a szél és a víz erodáló hatásaival szemben. Az erdősávok nemcsak a szél erejét törnék meg, de a víz lefolyását is lassítanák, javítanák a talajba való beszivárgást, mindemellett jelentős élőhelyet biztosítanának a hasznos élőlények, köztük például a beporzást végző méhek számára is. Miniszter Úr! Most megint van önnek egy jó javaslatom: stratégiai megállapodást kezdeményezhetne Magyarország a nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű ágazat kiemelt szereplőivel. A stratégiai megállapodás részeként… (Dr. Nagy István közbeszól.) Hát, nem csak a méhészek, itt vannak mások, nagybirtokosokra és mezőgazdasági szereplőkre gondolunk. A megállapodás részeként közös célként el lehetne fogadni, hogy támogatást csak olyan gazdálkodóknak nyújtsunk, akik a nemzetstratégiai jelentőségű termelőeszközt, a talajt megóvják a jövő generációk és gyermekeink számára. Azonnali intézkedésként a területalapú támogatás alapfeltétele lenne a folyamatos növényborítottság biztosítása a termőföldeken. Tudom, hogy ez most még nagyon-nagyon újszerű, és idegenül hangzik Magyarországon, de azt gondolom, hogy a nem túl távoli jövőben ez majd természetessé válik; nem hiszem, hogy most ennek a napirendnek a keretében kellene a sok-sok érvemet elmondani amellett, hogy miért ebbe az irányba kellene menni. És ugye, az is fontos lenne, hogy tiltsuk meg a mezőgazdaságból származó melléktermékek erőművi égetését. Ha valóban nemzeti kincsként tekintene a kormány a talajokra, akkor a stratégiai megállapodás tartalmazná, hogy a termőföldjeinken kizárólag csökkentett talajművelést lehet alkalmazni. Nyilván egy valódi krízisellenállást a mezőgazdaság jelentős szemléletformálása alapozna meg. Szemléletformálásra és ezzel együtt rengeteg okszerű beruházásra van szükség annak érdekében,
