Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2160 parlamenti napon az interpellációk során azon volt a szóváltás közöttünk, hogy adott termelők miért nem kapnak megfelelő mértékű kártalanítást egy-egy fagykár után, ugyanezen a parlamenti napon nagyon büszkén bejelentették, hogy a rendszerben maradt pénzek miatt - több mint 20 milliárd forint - tudjuk a jégkárcsökkentési rendszert ebből a forrásból finanszírozni, ami nyilván egy jó rendszer és támogatható, csak jól mutatja, hogy miközben a termelők súlyos jövedelemkiesést szenvedtek el és úgy érezték, hogy nem megfelelő arányban lettek kártalanítva, ahhoz képest a rendszer 20 milliárdos plusszal rendelkezett, és más módokra tudtuk elkölteni ezt a forrást. Még ha hasznos is volt, a termelők mindenképpen fájlalták a dolgot, és a kártalanítást aránytalanul alacsonynak érezték. Érdekelne, hogy mennyire volt rugalmas a tekintetben Magyarország és az Európai Unió ezen törvény egyeztetése kapcsán, hogy ezt a 30:70-es arányt mennyire vehetjük majd irányadónak más tagországok tekintetében, vagy esetleg előfordulhat, hogy mások ennél a termelők és a tagország számára kedvezőbb arányokat is ki tudnak esetleg majd harcolni, illetve hogy ez a 70 százalék a tagország és az Európai Unió közti költségmegosztás tekintetében mit jelent részleteiben. (16.50) Ezt a 70 százalékot tehát úgy kell érteni, hogy ez az európai uniós forrás, vagy ebből mennyi a nemzeti hozzáadott összeg, érték, arány? Ahogy mondtam, fogjuk tudni tehát támogatni ezt a javaslatot. Én is úgy gondolom, hogy itt volt az ideje, sőt már korábban is jó lett volna, ha lett volna egy ilyen rendszer, amely az állattenyésztőknek is ad bizonyos fokú védelmet, és nemcsak most, a koronavírus komoly exportvisszaesést idéző hatása miatt, hanem akár - ahogy már a miniszter úr is említette - a tejválságnál vagy éppen az orosz embargó kapcsán jó lett volna egy hasonló rendszer. Elég, hogyha azt megnézzük, hogy milyen kitettségünk van néhány termék esetében az exportpiacok tekintetében. Már említettem egy interpellációmban, hogy például a meggykivitelünk több mint 62 százaléka Németországtól függ, a paprikánknak is több mint 60 százaléka, híresen kitettek vagyunk a juh és a sajt esetében Olaszország irányába, a sertés esetében Románia irányába, tehát ezek mind-mind olyan kockázatok, amelyeket a jövőben remélhetőleg mérsékelni tud ez a tervezet, de semmiképpen nem pótolja azt, hogy az exportpiacoknak a túl egysíkú mivoltán is kötelességünk változtatni, és ez mindenképpen egy állami feladat. Nem tudom, hogy mennyire gyorsan fog tudni hatályba lépni ez a jogszabály, hogy mennyire gyorsan fog tudni a gyakorlatban működni, hiszen például a baromfinál most van egy elég súlyos helyzet, pedig az állattenyésztési ágazataink közül még a baromfi volt az, amely a legstabilabb és azt mondom, hogy az elmúlt években komolyabb visszaesésektől és problémáktól mentes terület volt, de gyakorlatilag ez a 230 forintos kilogrammonkénti átvételi ár most már az önköltséget sem éri el sok esetben. Jó lenne tehát itt egy sürgős hatálybalépés, és akkor a helyzetük talán kezelhető lenne. Arról nem is beszélve, hogy sajnos a madárinfluenza ismét megjelent, és az Alföldön talán több mint kétmillió szárnyast kellett ez ügyben leölni, ami, ugyan megkapták a kártalanítást, de mindenképpen egy érezhető visszaesést jelenthet a szektorban. Nem tudom, hogy alkalmas lesz-e a rendszer erre, de bizony az olcsó import is sok helyen, sok élelmiszeripari termékünk esetében már-már a piaci összeomlást eredményezte, részben ez is összefügg a koronavírussal, de ez egy általánosan fennálló, gyakori probléma - és nem sorolom tovább azokat a problémás köröket, amelyeken talán segíthet ez a jogszabály. Minden bizonnyal lesz hozzá módosító indítványunk. Olyan mélységében még nem tudtunk vele foglalkozni, mint az osztatlan közös kimérését, megoldását szorgalmazó törvénnyel, de a csütörtöki határidőig biztos, hogy lesznek hozzá még javaslataink, ötleteink, és remélem, hogy azokhoz pozitívan fognak hozzáállni. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a DK és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Földi Lászlónak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
