Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az agráriumban létrehozandó krízisbiztosítási rendszer működéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2158 világpiaci folyamatokból, állat- és növénybetegségekből, járványokból adódó jövedelemcsökkenés elleni biztosításra. A kockázatkezelés terén szerzett eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy az állami kezdeményezés nélkül önkéntes termelői szerveződéssel létrejövő kölcsönös kockázatkezelési alap létrejötte nem valószínű. Sajnálatosan hazánkban a történelmi hagyományok sem erősítik a termelők önszerveződésén alapuló érdekcsoportok kialakulását, ezért a hatékony kockázatkezelés megvalósulásában az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen. A tervezet a meglévő kockázatkezelési rendszer újabb eszközzel történő kibővítésére, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer bevezetésére tesz javaslatot, amely a jövőben a mezőgazdasági termelőknek már abban az esetben is segítséget tudna nyújtani, ha jövedelmük az értékesítési piac elvesztése, a megtermelt termékek piaci árának csökkenése, a termelési költségek növekedése vagy az állategészségügyi járványok miatt kialakult válsághelyzetek következményeként csökken drasztikus mértékben. (16.40) A tervezetben bemutatott jövedelembiztosításnak megfelelő rendszer bevezetése esetén a közelmúlt jól ismert ágazati kríziseket okozó eseményei - miniszter úr ezeket részletesen említette - miatt nehéz helyzetbe került termelők támogatásai a nemzeti költségvetést kímélő módon rendszerszinten valósulhatnak meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a bevezetésre javasolt rendszer még éppen a koronavírus által okozott jelenlegi piaci és gazdasági körülményekből adódó helyzet kezelésére is alkalmas. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az uniós tárgyalási eredmények fényében készülnünk kell arra, hogy a Bizottság javaslata alapján akár kötelezővé is válhat a tagállami mezőgazdasági kockázatkezelési beavatkozások alkalmazása, illetve a termelők öngondoskodását ösztönző kockázatkezelési eszközök megjelenésének erősödése várható. Azáltal, hogy az új rendszerrel összefüggő feladatokat ellátó krízisbiztosítási szerv a Magyar Államkincstár keretei között kerül kialakításra, az agrárkárenyhítési rendszerben felhalmozódott sokéves tapasztalatokra is lehet építeni. A krízisbiztosítási rendszerhez valamennyi mezőgazdasági termelő önkéntes alapon csatlakozhat, csatlakozás esetén azonban a tagsági jogviszonyt legalább három évig fenn kell tartani. A krízisbiztosítási rendszer működésének lényege, hogy először a termelő csatlakozási kérelmet nyújt be a krízisbiztosítási szervhez, vagyis a Kincstárhoz, majd adatot szolgáltat az elmúlt három évben megszerzett mezőgazdasági tevékenységéből származó jövedelméről. A termelő évente méltányos krízisbiztosítási hozzájárulást fizet be a Kincstár erre a célra elkülönített számlájára. A csatlakozás évére vonatkozó lezárt könyvelési adatok rendelkezésre állását követően a termelő megadja a tárgyévi mezőgazdasági jövedelméből származó adatot is. Amennyiben a termelő tárgyévi jövedelme az előző három év átlagos jövedelméhez, vagyis a referenciajövedelméhez képest 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik, a Kincstár krízisbiztosítási kompenzációt fizet a számára. A krízisbiztosítási hozzájárulás összege a termelő által megművelt földterület, illetve a termelő által tenyésztett állatok éves átlagos létszáma alapján kerül meghatározásra. A termelők által befizetett krízisbiztosítási hozzájárulás és esetlegesen egyéb, nem állami szereplők által befizetett összegek képezik a krízisbiztosítási rendszer saját forrását, amely kizárólag a kompenzáció kifizetésére használható fel. A rendszer saját forrása mellé a krízisbiztosítási szerv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatást is lehívja. Az így rendelkezésre álló összes forrás a krízisbiztosítási pénzeszköz, amely nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható. A termelők által elszenvedett jövedelemkiesés kompenzálására tehát a krízisbiztosítási pénzeszköz nyújt fedezetet, amelynek 30 százalékát a rendszer saját forrása, 70 százalékát pedig a nemzeti társfinanszírozással megszerezhető európai uniós forrás biztosítja. Tehát minél nagyobb a rendszer saját forrása, annál nagyobb vidékfejlesztési támogatás kapcsolódhat hozzá. Látható, hogy a
