Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (független):
2145 úgyhogy ezt ilyen módon átgondolandónak tartom, és szerintem ezen a javaslaton mérsékelni kellene. Itt többször elhangzott a „kisajátítás” szó meg a „bekebelezés” kifejezés. Lehet ezen vitatkozni, lehet, hogy az én ízlésem szerint is, mondjuk, a „megváltás” vagy a „kötelező megváltás” kifejezések kicsit pontosabbak vagy szakszerűbbek lettek volna, de most ebben nem akarok külön vitát nyitni. Azonban itt a kisajátítást megelőzően érdemes lenne foglalkozni egy ritkán alkalmazott jogintézménnyel, a közérdekű célú adásvétellel, amikor is az állam nem egy szolidabb erőszakkal, kényszerrel, kényszerítő erővel szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem egy korrekt alkufolyamat eredményeként, ami nem magánszemélyek közötti, hanem magánszemélyek és állam közötti jogügyletet takar. Megfontolásra javasolja a Mi Hazánk Mozgalom önöknek azt, tisztelt miniszter úr, hogy az olyan területeknél, amelyeknek a mértéke, a teljes területe eléri a területi minimumot, de a benne lévő tulajdoni hányadok egyike sem éri el az adott művelési ágra előírt minimumot, ott eleve érdemes lenne - nyilvánvalóan nem egyszerre, egy év alatt a költségvonzatai miatt - megfontolni a közérdekű célú adásvétel megkísérlését, korrekt ajánlatot tehetne az állam ezekre a területekre. És aztán, hogy most 10 hektárnál kisebb vagy 10 hektárnál nagyobb térmértékű a teljes terület, hogy ezt speciálisan pályáztatással vagy pályáztatás mellőzésével értékesítenék ezt követően, mondjuk, egy adott tulajdonosnak, az már más kérdés, de lehet, hogy a gordiuszi csomót ezekben az esetekben könnyebben ketté lehetne vágni, vagy bizonyos számú tulajdonos és nagyon elaprózott tulajdoni hányadok esetén lehetne alkalmazni ennek a közérdekű adásvételnek a megkísérlését. Sok esetben, jól tudjuk, hogy személyes ellentétek akadályozzák most is az osztatlan közös tulajdonok megszüntetését, fogják ezután is, sokan szívesebben adnák el az államnak, mint valamelyik haragosuknak. Aztán, ha esetleg pályáztatással vagy anélkül majd valamelyik haragos fogja megvenni az államtól, lehet, hogy akkor Laci bácsi meg Mari néni a fejét fogja csapkodni mérgében, de mégis könnyebben keresztülvihető lenne sok esetben ennek a tulajdoni formának az adott területeken való felszámolása vagy megszüntetése. Az egyes tulajdonosoknak a területi minimumot el nem érő hányada esetében indokoltnak látjuk különbséget tenni a közeli hozzátartozók tulajdona és a nem közeli hozzátartozók tulajdona között, tehát a családi tulajdont a kötelező minimumot el nem érő hányadoknál is valóban érdemes lenne külön kezelni. Elhangzott itt, hogy a területek megközelítése mennyire fontos. Ez valóban így van, személy szerint a szolgalmi jogot sokkal hatékonyabbnak tartjuk, mint az utak mindenáron való kialakítását. Egyrészt a tényleges művelt terület csökkenésével jár az út kialakítása, adminisztratív, és borzasztóan költséges, szolgalmi jogban megállapodni minden szempontból sokkal olcsóbb és sokkal egyszerűbb. Az tény, hogy legalább egy jogorvoslati lehetőséget, többet nem, ezt mi is így gondoljuk, mindenképpen szükséges biztosítani nem csak a teljes megosztási folyamattal kapcsolatban. Tudom, hogy nehéz kérdés, és ehhez gyakorlatilag a polgári perrendtartást is szükséges lenne módosítani egy külön, kivételes, rövid határidejű eljárással, de csak és kizárólag így védheti ki a kormányzat azokat az alkotmányossági alapú támadásokat, amelyeket valószínűleg kapni fognak ezen javaslattal kapcsolatban. (15.40) És nehogy a legjobb szándék mellett is aztán az Alkotmánybíróság esetleges kedvezőtlen döntése folytán egy még bonyolultabb helyzet álljon elő a már megkezdett vagy éppen ezen törvény alapján lefolytatott megszüntetési eljárások után. Sokan érintették itt a földműves minősítés kérdését. Ez valóban egy fogós kérdés, nehéz probléma, érdemes lenne megfontolni, hogy itt nem kell földművesnek lennie annak, aki ilyen jogcímen, tehát osztatlanmegszüntetés révén szerez tulajdont. Talán az lehetne az egyik megoldás, hogy a földművessé válás feltételeit igazítják ehhez a jogszabályhoz, mert valóban önmagában az is kizárná sok esetben ezen tulajdoni forma megszüntetését, hogy olyanok szereznének tulajdont, akik
