Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik):
2138 És nem kezdek bele a következő mondatomba, mert az végképp messzire vezetne, úgyhogy én most itt leviszem a hangsúlyt, és megköszönöm a felszólalás lehetőségét, de biztos, hogy fogok még gombot nyomni, mert bőven van még mondanivalóm. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most van lehetőség kétperces felszólalásra. Kérdezem, kíván-e valaki két percben felszólalni. (Senki nem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Akkor a rendes felszólalásokra térünk át. Elsőnek Steinmetz Ádám képviselő úrnak a Jobbik-képviselőcsoportból adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Általam igen tisztelt Miniszter Úr! Köszönjük szépen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, hogy benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, amely az osztatlan közös földtulajdon felszámolására, csökkentésére irányul. Nagyon régóta vártuk már ezt a javaslatot, és nagyon köszönöm az agrártárcának, a miniszter úrnak és az itt ülő kollégáknak, akik elég sokat dolgoztak ezzel. Szokták mondani, hogy a jó munkához idő kell, de a biztos az, hogy a miniszter úr a két évvel ezelőtti miniszterjelölti meghallgatásán már azt ígérte, hogy ez még ebben a ciklusban a tisztelt Ház elé kerül, és örülök, hogy ön az olyan politikusok közé tartozik, akik be is tartják az ígéretüket. És köszönöm a többi képviselőtársamnak is, akik egy ilyen horderejű ügyben a mai napon felszólaltak, hiszen tudjuk, hogy ez több millió hektár földterületet és lényegében minden harmadik honfitársunkat érinti Magyarországon, úgyhogy kellő körültekintéssel és kellő szakmaisággal kell a kérdéshez közelíteni, én magam is megpróbálok itt most a tőlem telhető legjobb módon észrevételeket, javaslatokat, kritikát megfogalmazni, illetőleg kérdéseket feltenni. Mindjárt bemelegítő kérdésként szeretném tudni - és ezt nem egy költői kérdésnek szánom -, hogy miért Semjén Zsolt nyújtja be jellemzően az agrártémájú törvényjavaslatokat (Dr. Nagy István: Mindet ő nyújtja be!), amikor azokat benyújthatná akár a miniszter úr is, vagy más olyan, aki az agráriumnak vagy a bizottságnak, a Mezőgazdasági bizottságnak tagja. Magyar Zoltán képviselőtársam ugyan ma nem mondta el, de jellemzően azzal szokta kezdeni, hogy mi az, ami kimarad egy ilyen törvényjavaslatból - most én is ezt szeretném megkérdezni. Az öröklésijog-szabályozást, a Ptk. módosítását nem látom ebben a törvénycsomagban, holott tudjuk, hogy az osztatlan közös földtulajdon keletkezése sok esetben az örökhagyó elhunytával az örökösök, több örökös hagyatékából származik, és így, ilyen módon aprózódnak is ezek a földterületek. Számos nyugat-európai példával alátámasztva várjuk tehát, hogy esetleg az agrártárca erre is nyújtson be javaslatokat a jövőre vonatkozóan. Akkor belemenve a törvényjavaslatba, mindjárt a 6. § (5) bekezdéséhez szeretnék egy kérdést fűzni, amely úgy szól: „Az egyezség eredményeként kialakítandó új ingatlanoknak a rendeltetésszerű mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmasnak kell lenniük.” Tisztelettel kérdezem, hogy mitől lesz alkalmas egy földterület a rendeltetésszerű gazdálkodásra. Van-e erről kormányrendelet, vagy lesz-e? Mi ennek a definíciója? Fontos lenne ezt tudni. Egyetértek azzal, hogy alkalmassá kell tenni, hiszen gondoljunk csak arra, hogy egy legelőnél, mondjuk, egy 10 méter széles, 1 kilométer hosszú csíkon legeltetést megvalósítani igen nehéz. A kérdésem az, hogy majd az osztóprogram erre is figyelemmel lesz-e, fel van-e készülve a technikai háttérrel, a megfelelő informatikai felkészültséggel ennek a szoftvernek a kidolgozója, figyelemmel lesznek-e erre. Ami egy fontos kérdés - és tényleg nem akarom ismételni képviselőtársaimat, mert nagyon sok minden észrevételt, amit én magam is szóvá tettem volna, most nem fogok megtenni, viszont az megkérdőjelezendő -, hogy miért egy hektár az a legkisebb területméret, amelyet ez a törvény szabályoz, illetve amelyet kiosztásra alkalmassá tesz. Miért nem kevesebb ez? Hiszen korábban, ha jól emlékszem, 0,3 hektár volt az, amit ki lehetett méretni, ehhez az állam még pénzbeli hozzájárulást is adott, tehát ingyenesen lehetett kiméretni, illetőleg a területalapú támogatások
