Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:
2129 Ha lehet ezt módosító indítványokkal olyanná formálni, akkor nyilván ez a vélemény alakulhat, de jómagam azt tudom mondani, hogy az elvvel egyetértek, ezt a problémát meg kell oldani, meg kellett volna már régen oldani, ez a magyar vidék versenyképessége szempontjából is fontos, több millió tulajdonos szempontjából fontos, a földhasználók szempontjából is fontos. Hozzák abba a helyzetbe az ellenzéket - ezt kérem miniszter úrtól -, hogy egy olyan előterjesztésnek legyünk majd a végszavazásán néhány hét múlva itt a Házban, amely mindenki szempontjából támogatható. Azt szeretném mondani, hogy ez a normaszöveg, ami ma előttünk van, ez még így nem ilyen. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Ház! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Vadai Ágnes képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerintem nagyon sokan várták az osztatlan közös földtulajdonnal kapcsolatos törvényjavaslatot, mert valóban, a rendszerváltás utáni időszak egyik torzszülöttjével állunk itt szemben, ami sok tekintetben okoz versenyképességi problémát, okoz személyes konfliktusokat is, tegyük hozzá, tehát emberi viszonyok romlottak meg az osztatlan közös tulajdon miatt, és lássuk be, hogy nekünk is immár, nem is tudom, hány éves problémát okoz, hiszen mindig próbálkozott vele az Országgyűlés, hogy valamiféle formátumot találjon ennek a megoldására. Elöljáróban, amikor elolvastam a törvényjavaslat… - és előrebocsátom mindazoknak, akiknek 1essel kezdődik a személyi száma, és jobban értenek az agrárgazdasághoz, hogy majd két törvény múlva jön a hibrid hadviselés, amihez én jobban értek, mint ehhez. De valamennyi azért rám is ragadt, nyilván olyan vidékről érkezem - ez az Alföld, a karcagi rész -, ahol az osztatlan közös tulajdon problémát okozott és sokak számára okoz ma is. (14.20) Én, ahogy elolvastam, alapvetően találtam ebben a törvényjavaslatban izgalmas javaslatokat, új megközelítéseket. Szerintem vannak benne nagyon előremutató elképzelések, egy nagyon jó vitaindító alap, de tudjuk, hogy a részletek a fontosak. Itt több képviselőtársam is említette már, hogy a végrehajtási rendeletek - és erre majd később szeretnék kitérni - különösen lényegesek, hiszen az utóbbi időben azt találtuk az agráriummal kapcsolatos törvényjavaslatok esetében, hogy igazából a lényeg mindig ezekben a végrehajtási rendeletekben lett meghatározva, egy picikét később, és úgy szavaztunk magáról a törvényjavaslatról - ami, majdnem azt mondanám, hogy szinte természetes -, hogy még csak halvány elképzelés sem volt arról, hogy mi lesz a végrehajtási rendeletben. A jogalkotás szempontjából persze logikus, hogy először van törvény, aztán a különböző végrehajtási rendelet, ebben nincs is vita közöttünk, csak én azt gondolom, hogy miután ez sok esetben a törvénynek az általunk gondolt elképzelését megváltoztatja, ezért jó lenne, ha legközelebb a tárca előzetesen pár mondatot mondana arról, hogy miként képzeli a végrehajtási rendeletet, és milyen ütemezésben. Az idő tekintetében a legjobb példa, mondjuk, az öntözéses törvény. Ebben az ügyben már több írásbeli kérdést is benyújtottam, hogy az öntözéses törvényt elfogadta az Országgyűlés, de a végrehajtási rendeletek, ugye, az volt a mondás, hogy valamikor tavasszal érkeznek. Már most így nagyon tavasznak érzem, jó idő is van kint, de március is tavasz, meg április is tavasz, most meg május is tavasz, és lehet, hogy a végén, mire odaérünk, június lesz. Nekem van sok apró problémám, amit írásbeli kérdésben fogok benyújtani, mert szerintem ez a kommunikációnak egy nagyon jó módja az agrártárcával. Ilyen - csak felsorolásszerűen - a tulajdonosi kör beazonosítása az osztatlan közös tulajdon esetén, a tulajdonosi kör kiértesítése, az osztóprogram használata, a jogok tulajdoni lapon történő átvezetése, az új tulajdonon kialakítandó út, a bírósági letétben elhelyezett vételár, a kisajátítással kapcsolatos méret- és tulajdonosi korlát, vagy