Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2127 Egy szó, mint száz, szakpolitikai ügyekben, a magyar föld versenyképességének érdekében, az agrárium versenyképességének érdekében, a magyar vidék megtartóképességének erősítése érdekében lehet közös gondolkodás, azonban akkor, amikor egy ilyen volumenű előterjesztést tárgyalunk, az érintettek számának figyelembevétele is mutatja, hogy ez nemcsak egy kizárólag agrár-szakpolitikai kérdés. Ebből kifolyólag nem is lehet kizárólag így megközelíteni. Azt látom én is, hogy rendkívül összetett a javaslat, és ahhoz képest, hogy tíz éve kormányoznak, és tíz éve nagyon sokszor nagyon sokféle kérdésre válaszolva elmondták, hogy jön majd nemsokára az osztatlan közös kapcsán javaslat, nagyon sokan várták ezt, szakértők, érintettek, tulajdonosok, ahhoz képest az első benyomás, amit nyilván szakértőktől kap az ember, akikkel tudott konzultálni, és szűk körű érintettek egyelőre, azért valóban, mondjuk úgy, hogy csalódást keltő. Magyar Zoltán egyébként erősen fogalmazott akkor, amikor azt mondta, hogy kellett-e erre akkor így, ebben a formában tíz évet várni. Én ezt még így nem tudom, talán nyitott annyira miniszter úr, hogy meg fogja fontolni a módosító indítványokat, és tudunk ezen még alakítani. De első körben mindenképpen nagyon komoly és egyébként alkotmányossági kérdéseket is felvető aggályok azok, amelyeket szakértők megfogalmaznak. Ennek kapcsán pedig, hogy ez a sok millió ember adott esetben milyen egyéb csalódásának fog hangot adni akkor, amikor egy ilyen rendszer a gyakorlatban fog működni, az meg egy másik kérdés. Erre nyilván hónapok, évek múlva is fogunk válaszokat kapni. (Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben Tordai Bence váltja fel.) A magyar Alaptörvény, amelyet az önök többsége, kétharmada fogadott el 2010 után, nagyon világosan fogalmaz: mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdonhoz való jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Azt állítom, és szakértők véleménye is ez az első körös megvizsgálása során a törvénynek, hogy ez a sajátos hibrid rendszer, amit a tervezet bevezetni javasol, tulajdonképpen részben a kisajátítás, részben a privatizálás elemeit is magába ötvözve egy olyan rendszert hoz létre, amely ezeknek a jogintézményeknek a garanciáit viszont nem tartalmazza. (14.10) Ez egy nagyon komoly probléma, és azt meg kell vizsgálni, hogy a társadalmi igény önmagában indokolja-e egyébként ezt a fajta megoldást és ezt a fajta alkotmányjogilag is kérdéses megoldást. Utaltak itt az előttem szólók erre az egyszerű többségre. A tervezet szerint tehát a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányad szerinti egyszerű többsége is elegendő ahhoz, hogy ebben a hibrid, új rendszerben elinduljon az osztatlan közösnek a kiírása, megosztása. Nyilván az, hogy egyhangú döntés kell ehhez, láttuk, hogy mit eredményezett, tehát próbálok ebben igazságos lenni, nyilván nem azt gondolom, hogy feltétlen az a megoldás. Elképzelhető, hogy itt eset és eset között is van különbség. Miniszter úr beszélt arról, hogy van olyan helyzet, hogy százas nagyságrendű tulajdonos van. Nyilván ezekben az esetekben, mondjuk, egy nagyobb számhoz igazítva - 80 százalékhoz, 90 százalékhoz - nagyobb kihívás megoldani a problémát, de azért nagyon sok olyan eset van, amikor jóval kisebb számú tulajdonosról beszélünk, ebben az esetben szerintem megvizsgálandó az, hogy mondjuk, növeljük ezt az egyszerű többséges döntési arányt, illetve a kezdeményezésnél ezt az arányt. Azért egy társasház működésének arányához képest - most fura hasonlat, de mondjuk, legalább az ahhoz hasonló törvényi minimumokat próbáljuk már megkövetelni egy ennyire alapvető tulajdonviszonyokat újraosztó, újraszabályozó kérdésben. Tehát én azt gondolom, hogy ez az egyszerű többség rengeteg vitás helyzetet fog eredményezni, és a kisebbségben maradóknak az alapvető jogait nem látjuk biztosítottnak a tervezetben, nem látjuk biztosítottnak az ő védelmüket érdemben ebben a szituációban. Erről az előttem szóló képviselőtársak is beszéltek már, csakúgy, mint arról - és ez is összefügg az eddig elmondottakkal -, hogy hátrányosan különbözteti meg az előterjesztés azokat a
