Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2095 ezek a hitelek mennyire térülnek meg, mekkora kockázatok vannak ezekben, és azoknak az embereknek, akik ma sok millió forintos fizetésért a nevüket adják az ilyen hitelkonstrukciókhoz, illetve hitelszerződésekhez, el kell számolni azzal, hogy ezt miért tették meg. Ebből kifolyólag az, hogy önök 2014 után most egy olyan újabb felhatalmazást szeretnének, amelyben éppen az ingatlanpiac átalakulása és annak kockázatai növekedése közben önök megteremtik annak lehetőségét, hogy ezekbe a vállalkozásokba az állam ilyen módon közvetlenül befektessen, ami hogyha versenysemlegesen történne, akkor azt hiszem, hogy viselhető lenne, de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján név szerint fel tudjuk sorolni, hogy önöknél kik lesznek azok, mint ahogy a Magyar Nemzeti Banknál is, az általa közvetlenül finanszírozott cégek listája kifejezetten köthető az előterjesztést benyújtó kormánypártokhoz, és ennek megfelelően csinálják ezt, ezért önöktől e tekintetben semmi jó nem várható. A finanszírozó társaságok nemzetközi versenyképességének javítását, exporttevékenységét kellene hogy szolgálják, de azt gondolom, hogy erre nemigen kerülhet sor. A most benyújtott törvényjavaslat sem felel meg a nemzetközi sztenderdeknek. Egyébként konkrétan ellentétes a bank alapító okiratával, és ennek alapján a fenti javaslatot nem támogatjuk, és nem is szeretnénk, hogyha elfogadnánk, de ez elsősorban természetesen önöktől függ. Előbb-utóbb majd csak valóban önként, maguktól fognak beszámolni arról, hogy ezeknek a döntéseknek mi lett a következménye, pénzügyi értelemben mennyi kárt okoztak. Ha pedig nem önök akarnak erről elszámolni, vagy ezt nem teszik meg, akár a Költségvetési bizottság előtt, akkor majd a választások után lesznek kénytelenek ezzel elszámolni mindannyian. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Csárdi Antal képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az első szó a háláé. Hálát kell adnunk Steindl Imrének, hogy nem szakadt ránk a plafon a miniszter úr expozéját követően. Azt gondolom, hogy ez egy csodálatos dolog, és ez mindannyiunk biztonságát mutatja; mert azt gondolom, hogy amikor ennek az előterjesztésnek a kapcsán miniszter úr mikro-, kis- és középvállalkozókról beszél, akkor azért megáll a kés a levegőben. Ha elfogadják ezt a törvényt, akkor az Eximbank finanszírozni tud ingatlanfejlesztéseket, illetve az üzemeltetésben is szerepet kaphat, és igen, ne legyünk igazságtalanok, az Eximbank már eddig is kis- és mikrovállalkozások tömegét finanszírozta. (11.40) Menjünk sorban! Az Eximbank finanszírozta a kisvállalkozó Garancsi István Kopaszi-gáti ingatlanfejlesztését 16 milliárd forint értékben, de a mikrovállalkozó Andrew Vajnának is ő adott kölcsönt a TV2 megvásárlásához több mint 13 milliárd forint értékben. Ehhez képest persze az egészen mikrovállalkozó, Mészáros Lőrinc tulajdonában levő Opimus Grouphoz tartozó Vamsler SE Tűzhelygyárat is 933 millióval segítette. Azt hiszem, ennek a banknak a kis- és mikrovállalkozásokat támogató tevékenysége nagyjából ebbe az irányba kezdődött el, és ebbe az irányba is folytatódik. De érdemes megnézni a nagy képet, hogy miről is szól az előttünk fekvő törvényjavaslat azon túl, hogy az Eximbank elindul az ingatlanfejlesztések, az ingatlanpiac irányába, mert azt gondolom, ezt érdemes ott kezdeni, ahol elkezdődött. Rogán Antalnak a belvárosi polgármesterként közismertté vált ingatlangazdálkodása kapcsán megtanultuk mindannyian, hogy a Fidesznek mennyire fontos az ingatlanpiac. Megtanulták, hogy ez egy jó biznisz, és megtanulták azt is, hogyan tudják különböző rendeletekkel, törvényekkel elősegíteni az ilyen típusú tevékenységet. Érdemes megnézni, hogy mi is történt azóta, mert, azt gondolom, egy szép egész képet fogunk kapni.
