Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvény... - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2091 ázsiai térséggel és a Nyugat-Balkánnal. Köszönjük a külgazdasági tárca munkáját, az eddig elért rekorderedményeket. Szerintem most az a legfontosabb feladata a külgazdasági tárcának is, hogy a válság véget értével, a gazdaság újraindulásával a magyar vállalkozások gyors, hatékony helyzetben várják az újraindulást, és gyors külgazdasági sikereket tudjunk elérni, hiszen mint az exportnak kitett országként nagy szerepe lesz a gazdaság újraindításában, a munkanélküliség felszámolásában és az eddig elért eredmények megőrzésében és újraindításában az exporttevékenységünknek. Az Eximbank ehhez nyújt megfelelő segítséget. A KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Szakács László képviselő úr. Megvárom, amíg a képviselő úr fölteszi a mikrofont. Nyugodtan! Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hallottunk itt ma nagyon sok mindent, hogy exportnagyhatalom vagyunk, meg hogy az állami megrendeléseket az ellenzék le akarja állítani - ha tudnánk, se akarnánk. Az egy másik kérdés természetesen, hogy ebben a helyzetben a költségvetés mire költ. Az mindig egy világos értékválasztás, és mi azt mondjuk, hogy az oktatás, az egészségügy és a vállalkozások az, amik most a legnagyobb olyan kihívással néznek szembe, amit soha senki nem látott még, nem is lehet ezeket felmérni. A mi álláspontunk természetesen az, hogy az ottani fejlesztéseket kell előtérbe helyezni, és rajtuk kell segíteni, nem pedig presztízs- vagy sportberuházásokra költeni. Mi legfeljebb ennyit mondunk, tisztelt képviselőtársam, ezekben a kérdésekben. Amiben eltér a gondolkodásunk a válságkezelés tekintetében, az az, hogy önök - ahogyan jól láthattuk, és ahogy erről már beszéltünk - a cégeket kívánják eladósítani: ők vegyenek fel hitelt. Hitelt kínálnak, nem pedig költségvetési támogatást. Igaz, a költségvetés tekintetében pillanatnyilag nincs túl nagy egyetértés a kormány, a jegybank vagy éppen a Bankszövetség között abban, hogy mennyi lesz a költségvetési hiány, mennyire engedhető el a költségvetési hiány, és mekkora lesz a recesszió mértéke. Szerintem Magyarország ebben egészen biztosan élen jár, ahol a jegybank elnöke azt mondja, hogy 3 százalékos növekedés lesz, a pénzügyminiszter meg azt mondja, hogy 3 százalékos recesszió lesz. A kettő között 6 százaléknyi különbség van. Ebben egészen biztosan élen jár a magyar kormány. De ha jobbikos képviselőtársamhoz hasonlóan megpróbálunk jó szándékkal hozzáállni ehhez a kérdéshez, ebből legalább annyit le kell vonni tanulságként, hogy nem feltétlenül tudják önök sem, mint ahogy a világ nagyobb része sem tudja azt, hogy mivel állunk szemben, meddig tart, milyen mély gazdasági visszaesést fog ez hozni. Lássuk azokat az intézkedéseket, amelyeket önök hoznak! Egyfelől hitelt nyújtanak a cégeknek. Mi erre mondjuk azt, hogy ők fizetik majd ki a cechet. A cégek fizetik ki a cechet és nem a költségvetés fizeti ki. Hitelt vetetnek föl a cégekkel, bármilyen kedvező kamattal is, de hitelt vetetnek föl a cégekkel, ezt kínálják nekik. Ez nálunk nyilvánvalóan egy különbség, hogy miért nem költségvetési támogatást kapnak, miért nem uniós támogatásokért verik az asztalt. Ez tényleg megérne egy ajtócsapkodást Brüsszellel, hogy miért nem kaphatnak a magyar cégek többet. Önök hitelt kínálnak. Hát, ki fog most felvenni hitelt, amikor a cége éppen zuhanásban van? Vagy a megrendelőjét veszítette el, vagy a beszállítóját veszítette el, vagy mind a kettőt elveszítette. Nem tudja megtartani a munkavállalóit, de önök azt mondják, hogy vegyenek fel hitelt. Miből fogják ők ezt visszafizetni? Én beszéltem nagyon sok cégtulajdonossal, bizonyára önök is beszéltek cégtulajdonosokkal, én nem láttam a kamara javaslatában sem ezeket, nem láttam az MGYOSZ javaslatában sem ezeket a hitelfelvételre történő ösztönzéseket a cégeknél. Hát, mire vennének most föl hitelt?! Honnan tudják ők, hogy három hónap múlva, hat hónap múlva, akár
