Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 2. szombat - 123. szám - Himnusz - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
1945 vitte végig, egy másik része tekintetében pedig az MSZP. Itt vállalták fideszes és MSZP-s potentátok felváltva, hogy a Magyarországot illető mezőgazdasági támogatások a régi tagállamok 25 százalékát tehessék ki maximum, itt tették a földet a tőke szabad áramlása fejezetbe, és hát, itt láthatjuk azt, hogy egymással vállvetve az önfeladásban vitézkedtek az említett kormányok. Vádolom őket 2004. december 5-ért, amikor az MSZP és az SZDSZ egy elképesztően demagóg, magyar testvéreink ellen folytatott kampányt folytatott, a Fidesz pedig egy gyáva, lényegében kiállás nélküli kampányt hozott le, melynek a végeredménye egy olyan eredménytelen népszavazás, amely elképesztően mély sebeket ütött magyar testvéreink körében. Sok mindenért vádolhatnám még az elmúlt 30 év kormányait, de koncentráljunk az elmúlt tíz esztendőre! Vádolom Magyarország kormányait amiatt, hogy a visegrádi országok tekintetében az életszínvonalat vizsgálva a legalacsonyabbat Magyarországon találjuk. Vádolom őket azért, amit miniszterelnök úr Szaúd-Arábiában egy konferencián meg is erősített, hogy úgy csábítják ide a működő tőkét, melynek értelmében a munka törvénykönyve kellőképpen rugalmas, a magyar munkabérek pedig kellőképpen alacsonyak. Vádolom őket ezért a hozzáállásért, mert így nem lehet nemzetállamot építeni. Vádolom őket a multik elképesztő kiszolgálásáért. Kritizáltam ezt a viselkedést a GyurcsányBajnai-kormányok alatt is, mert állítom, hogy önfeladó, már-már gazdasági árulással felérő módon kényeztették indokolatlanul ezeket a multicégeket, de szeretném elmondani, hogy a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok még ezen a katasztrofális dolgon is túltettek, és elképesztő kedvezményekkel dotálják azokat a cégeket, akik piacnak, vadászterületnek tekintik hazánkat, de lényegében semmi többnek. Vádolom ezeket a kormányokat a devizahitelesek kálváriájáért, a tízezer fölötti kilakoltatásokért, azért, hogy emberek tömegeit hagyták az út szélén, lényegében semmit sem téve értük, teljes társadalmi csoportokról mondva le, vegytiszta neoliberális módon. És hát, leginkább vádolom a 30 év kormányait azért a demográfiai mélyrepülésért, amely mindenféle kormányzati hazugsággal szemben egy olyan helyzetet idézett elő, hogy fogyatkozásunk már-már csak a csodával felérő módon lassítható, illetve állítható meg a későbbiekben. Én még mindig bízom abban, hogy ez így lesz. De ünnepelni nincsen okom. Azokban a hetekben, amikor emberek ezreit küldik haza indokolatlanul a kórházakból, és nagyon sokan közülük az életüket veszítik el azért, mert hagymázas lázálmaiban ez a kormányzat megfogalmaz egy tervet, ezt fűnyíróelv-szerűen végigviszi az érintettekkel, az egyszerű magyar emberekkel való egyeztetés nélkül, és teszi ezt az élet minden területén, márpedig mindannyian a történelem ítélőszéke elé kerülünk. Én magam szégyellném magam a történelem ítélőszéke előtt, hogyha ezen a napon bármit is ünnepelnék. Köszönöm a lehetőséget. (12.00) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga-Damm Andrea képviselő asszony, a Jobbik képviselője: „Ez nem a mi, hanem a ti 30 évetek volt” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. 2257 ülésnap, hat köztársasági elnök, hét miniszterelnök, nyolc házelnök, ez a harminc év termése. 1990. május 2-a egy szerdai nap volt, amikor megalakult az új, demokratikus Országgyűlés, s azon Oszter Sándor elmondta Petőfi Sándor: Az országgyűléshez című versét. Én akkor azt hittem, hogy azt értik majd. Azon a napon, ma ezt az évfordulót nincs okunk ünnepelni, mert a magyar társadalom számára az elmúlt harminc év óriási kudarc. Emlékezni van okunk, ünnepelni nem. Ezért nem vettünk részt magunk sem az ünnepi ülésen.
