Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 24. hétfő - 107. szám - Demeter Márta (LMP) - a pénzügyminiszterhez - „A mikor lesznek végre a magyar gazdasági élet központi szereplői a hazai kisvállalkozások?” címmel - DEMETER MÁRTA (LMP): - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
194 DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Ma a magyar gazdaságban kiugró egyensúlytalanságnak lehetünk tanúi. A kormány a legjelentősebb támogatásokkal és kiemelt figyelmével szinte kizárólagosan a multinacionális és hazai nagytőkés szereplőket tünteti ki, míg a hazai kisvállalkozások a kormányzati kommunikáció színes szavain túl vajmi kevés konkrét támogatáshoz jutnak. Holott új egyensúlyi helyzet megteremtésére van szükség a magyar gazdaságban, amihez ki kell végre alakítani a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások célzott és hatékony támogatási rendszerét, és ehhez kellő forrást is kell biztosítani. Ezt évek óta mondjuk, sajnálatos, hogy a kormány csak most, egy lehetséges válság küszöbén érezte fontosnak, hogy stratégiát állítson össze a kis- és közepes vállalkozásokkal kapcsolatban. Persze mondhatjuk, hogy jobb később, mint soha, bár a konkrét megoldási javaslatokkal és a hozzájuk rendelt forrásokkal továbbra is adósak. A kormányzati kkv-stratégia legalább a problémákat helyesen ismeri fel. De hogyan erősítik meg mégis a hazai vállalkozásokat, ha a gazdaságpolitikájuk pontosan a megfogalmazottakkal ellentétesen hat? A leginkább képzett munkaerő, több százezer fiatal már külföldre vándorolt, a munkaerőhiányt pedig olyan eszközökkel igyekeznek megoldani, ami negatív hatást gyakorol a bérekre. Fontos tudni, hogy a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások lényegesen több embert foglalkoztatnak, mintegy a magyar munkavállalók 70 százalékát, mint a külföldi multinacionális cégek, vagy itt említhetném az önöknek olyan kedves néhány hazai nagytőkés tulajdonában lévő céget is. Éppen ezért, valamint hogy a gazdaság válságállósága és a munkahelyek védelme megvalósuljon, ezeket a kisebb vállalkozásokat kellene az államnak támogatni, segíteni, hogy azok innovatívan működhessenek, saját terméket fejleszthessenek, azt vigyék a piacra, azt vihessék külföldre exportra, ne csupán egy-egy multi kiszolgáltatott beszállítói legyenek annyi pénzért, amiből nem is tudják magukat fenntartani. A külgazdasági és külügyminiszter egy tavaly novemberi bizottsági ülésen a felvetésemre azt válaszolta: „És nálam a beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökségnél ezért hoztam létre egy részleget, amely kifejezetten azzal foglalkozik, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok számára készíti föl a magyar kkv-kat, vagy akár nagyobb vállalatokat is, hogy be tudjanak kerülni a beszállítói hálózatukba.” Pusztán ennyi megoldást látnak. Ez pedig nem megoldás, képviselőtársaim. Mégis egy új kkv-stratégia bejelentését követően mindössze egyetlen konkrét intézkedést láthatunk, ez pedig az, hogy körülbelül 2 milliárd forinttal megtömik ezt a bizonyos exportügynökséget, a HEPA-t, tehát nem a kisvállalkozásokhoz kerül ez az összeg. Államtitkár úr, a magyar kkv-k ennél többet érdemelnek. Kérdezem: hajlandók-e érdemben csökkenteni a kkv-k adózási, működési terveit, és hajlandók-e érdemben támogatni a kis- és közepes vállalkozások munkahelyteremtését? (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK: A miniszterelnök úr megbízásából a kérdésre a téma szerint felelős, innovációért és technológiáért felelős minisztérium államtitkára, Schanda Tamás fog válaszolni. Parancsoljon! SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar kis- és középvállalkozások jól teljesítettek az elmúlt években, kivették részüket a gazdasági növekedésből, és sikeresen tartották az iramot a nagyvállalatokkal. Ez a vállalkozók kemény munkájának, illetve a kormány adócsökkentési és támogatási programjainak közös sikere. Legyünk rá közösen büszkék! A magyar kormány, tisztelt képviselő asszony, megbecsüli és minden lehetséges eszközzel segíti a kis- és középvállalatokat. A hazai kisvállalkozások már most is a magyar gazdasági élet központi szereplői, ugyanis az a helyzet, hogy ön állít valamit, de a tények egyértelműen mást mutatnak. Ezt persze lassan megszokjuk öntől, ez is tény. A magyar kkv-k termelékenysége, tisztelt képviselő asszony, 2010 és 2018 között jóval gyorsabb ütemben nőtt, mint a többi V4-es országban, és meghaladta az uniós átlagot is. Egy átlagos kis- és