Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 27. hétfő - 122. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
1927 polgármester, pedig az állam állja a pécsiek szórakoztatását; ha elesnek Pécs kulturális zászlóshajói, oda a város hírneve és a szórakozás is. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan városról beszélünk, Pécs városáról, amelynek a történelmi előzmények miatt talán csak a fővároshoz mérhető kulturális intézményrendszere alakult ki. Nem véletlen, hogy 2010-ben az ország történetében elsőként Pécs vállalhatta Magyarország egészének reprezentálását az „Európa kulturális fővárosa” program alkalmával. Az azt megelőző, gazdag intézményrendszer létrejötte, majd a 2010-es évad kapcsán felépült új intézmények és kubatúrák eredményezték azt, hogy valóban a vidék Magyarországának legsúlyosabb, legnagyobb intézményhálózata és fenntartandó épületei, struktúrái állnak rendelkezésre Pécs városában. A rendszerváltás óta eltelt 30 esztendőben a 2016-os év és a harmadik Orbán-kormány hozta el azt az ünnepi pillanatot, amikor végre, átlátva a kulturális decentralizáció fontosságát, a kormányzat döntést hozott, hogy nemcsak a budapesti kulturális intézmények finanszírozásában vállal szerepet az állam, és fordul oda támogatóként, hanem a pécsi, nagyméretű, egy város kötelező feladatait messze meghaladó kulturális intézményrendszer finanszírozásában is jelentős szerepet vállal. Ebből a vállalásból éves szinten megújítandó finanszírozási megállapodás született. Az idei finanszírozási megállapodás azonban nem tudott még létrejönni. A kulturális kormányzat csomagban tárgyalt a pécsi városvezetéssel. A csomag egyik fontos része a Pécsi Nemzeti Színház, amely az idei esztendőben 125 éves, tehát egy és negyedszázados jubileumi évét ünnepli, ha tudja ünnepelni, merthogy a krónikák szerint olyan még nem fordult elő, hogy például bérfizetés ne történt volna a Pécsi Nemzeti Színházban. Ma pedig az 50 millió forintos banki hitelkeretéből 48 millió forint ki van már aknázva a Pécsi Nemzeti Színházban, tehát előfordulhat, hogy akár bérfizetési problémák is keletkezhetnek a teátrumnál, amennyiben a kormány-város megállapodás a város hibájából a következő napokban nem jön létre. (16.50) Ugyanilyen mulasztásos hiba, hogy a város a januári kormányzati ajánlatot a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. finanszírozására nem fogadta el mindeddig, amely intézmény vagy amely cég egy hatalmas portfóliót kezel, a világörökségi helyszínektől a Kodály Központon és a Zsolnay Kulturális Negyeden át még számos kisebb intézményegységet, benne a Pannon Filharmonikusokat. Az összes portfólióelem működtetéséhez 1,9 milliárd forint többlet-, a normatíván felüli állami különtámogatást ad évenként megújított szerződés keretében a kormányzat. Ebben azonban, azt mondta a kulturális tárca, hogy célszerű lenne, hasonlóan egyébként a 6-7 évvel ezelőtti döntéshez, amikor az állam tulajdonba vette a Filharmónia Magyarország Kft.-t, és pécsi székhelyű, de állami tulajdonú kft.-vé tette, ugyanígy kellene talán eljárni a Zsolnay Örökségkezelővel. Ez a megállapodás is várat magára. Bízunk abban, hogy az ámokfutás véget ér, és a kompromisszumot végre a polgármester megtalálja a kulturális kormányzattal, és elmegy a fekete felhő a város fölül. Mindenkinek ez az érdeke. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP frakcióvezetője következik: „Még 10 napunk van a nemzeti régiók védelmére” címmel. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Mondhatni, hogy ez egy szerencsés együttállás, hogy Hoppál Péter után szólalhatok meg mint másik pécsi országgyűlési képviselő. Azt szeretném előrebocsátani, képviselő úr, hogy én is büszke vagyok városunk kulturális örökségére, a kulturális intézményrendszert nagyszerűnek tartom, és azt hiszem, hogy soha nem érhetett az a vád, hogy én bármilyen módon is híve lettem volna a 2009 előtti szocialista városvezetésnek, sőt mindig kritikusan viszonyultam hozzá.
