Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1829 Az elmondottakon túl a javaslat további célja a jogbiztonság érdekében egyes eljárási szabályok felülvizsgálata. A hatósági jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy az egységes jogértelmezés érdekében indokolt egyértelművé tenni azt, hogy az „illetőleg” kötőszó egyes rendelkezésekben vagylagos vagy együttes feltételre vonatkozik. Példaként említeném a környezetvédelmi engedély visszavonásának esetét. Az engedélyt a hatóságnak vissza kell vonnia, ha a véglegessé válástól számított öt éven belül a tevékenységet nem kezdték meg, illetőleg ha a jogosult nyilatkozik arról, hogy az engedéllyel nem kíván élni. A rendelkezés gyakorlati alkalmazása során a hatóságok az öt év lejárta esetén is csak abban az esetben vonták vissza az engedélyt, ha az ügyfél nyilatkozott arról, hogy a továbbiakban már nem kíván élni az engedéllyel. Az alkalmazott gyakorlat azonban ellentétes a jogalkotó szándékával, a két feltétel külön-külön fennállása esetén is szükséges az engedély visszavonása. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében ezeket a jogszabályhelyeket a javaslat egyértelművé teszi. Az Alkotmánybíróság 4/2019. (III. 7.) számú határozatában megállapította: a hatályos törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében az ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról. (0.40) Az egészséges környezethez, a tisztességes hatósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jog érvényesülését is szem előtt tartva a törvénymódosítás az előbb említett két törvényt egy olyan rendelkezéssel egészíti ki, ami alapján a hatósági döntés rendelkező részében megállapításra kerül a szakkérdés vizsgálatának ténye, a vizsgálat eredménye, valamint a meghatározott egyedi előírások. Az Alkotmánybíróság döntése alapján elkészített törvénymódosítás tehát a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényben már meglévő környezetvédelmi jogszabályi garanciákat erősíti, és egyben az egységes jogalkalmazást segíti elő. Az egyik legfontosabb eleme a módosítási csomagnak, hogy felhatalmazást kap a kormány a kármentesítéssel kapcsolatos fontosabb feladatok rendeletben történő megállapítására. A környezetvédelmi törvény ugyanis egyes esetekben jelenleg úgy ad feladatot a kormánynak, hogy a feladatok megvalósításának részletszabályait vagy nem állapítja meg, vagy nem ad erre felhatalmazást. A módosítással lehetővé válik egy észszerű mértékű egyszerűsítés végrehajtása a kármentesítési eljárásokat illetően, valamint a barnamezős területek fejlesztésével kapcsolatos szabályok megalkotása, ezzel elősegítve ezeknek az alulhasznosított területeknek a hasznosítását. Az új felhatalmazó rendelkezéssel a kormány rendeletben állapítja meg az országos környezeti kármentesítési program végrehajtásával, továbbá az állami felelősségi körbe tartozó területek kármentesítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a barnamezős területek hasznosításával kapcsolatos részletes szabályokat, ideértve a barnamezős területekre vonatkozó adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét. A felhatalmazás lehetőséget ad a kármentesítési feladatokban való állami szerepvállalással kapcsolatos speciális eljárási szabályok megalkotására is, ideértve a barnamezős területeken történő állami beruházások megvalósíthatóságának megkönnyítését, a kármentesítés egyszerűsítését is. A kármentesítés ugyanis sok esetben az építési, beruházási munkákkal együtt is végezhető, ezek nem zárják ki egymást, sőt a párhuzamos megvalósítás a költségeket csökkentheti. A barnamezős területek jelentős része ugyanis nem szennyezett. Ahol a szennyezettség gyanúja felmerül, ott természetesen le kell folytatni a kármentesítési eljárást, ugyanakkor fontos nemzetgazdasági cél, hogy az egészségre és környezetre káros szennyeződéssel nem rendelkező barnamezős területeken minél hatékonyabb ingatlanfejlesztés valósulhasson meg, hiszen ezeket a leromlott állapotú területeket így lehet ismét becsatornázni a települések vérkeringésébe. Ha a másik legfontosabb pontot kell kiemelnem a javaslatból a kármentesítés mellett, akkor egyértelműen az az avar és kerti hulladék égetési tilalmának bevezetése. Mint azt tisztelt képviselőtársaim is bizonyára tudják, az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése levegőszennyezéssel
