Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános... - ELNÖK:
1819 Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel kapcsolatban újabb lehetőségként a hírközlő hálózatok indokolt esetben történő lekapcsolása merül fel. Rendkívül szimpatikus rész, támogatandó is, de ez igazán akkor tud hatékony lenni, ha a büntető törvénykönyvben is egy komoly változtatást kezdeményezünk e tekintetben, mert nem biztos, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet által 365 napra lelőtt esetleges honlapok kellő visszatartó erőt jelentenek a mai világban, amikor egy kamu híroldal létrehozása, beüzemelése egy hozzáértő szakember számára néhány óra alatt gyakorlatilag megtörténhet, tehát azon hamisított termékeket vagy vényköteles, de ott vénykötelesség nélkül árusított termékeket forgalmazó honlapot pillanatok alatt újra lehet éleszteni egy másik felületen. Tehát itt Btk.-szankciókat is szorgalmazok amellett, hogy ez egy támogatandó rész. Ezzel párhuzamosan a helyszíni bírságok ügyében is javasolnék egy összegszerű emelést. A 25 ezer forint minimum és a 100 ezer forint maximum szerintem egy olyan összeg, ami már kicsit talán komolyabb visszatartó erővel bírna, és elérhetné a jogszabályban megfogalmazott célokat kicsit hatékonyabban. Amiről még feltétlenül szerettem volna néhány gondolatot mondani, az az élelmiszerek minőségbeli különbsége. Ez egy nagyon régi küzdelem itt, Közép-Kelet-Európában, nem csak hazánk szenved e tekintetben. Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Románia is különböző időpontokban, különböző fórumokon felvetette ezt a problémakört. Sőt, néhány évvel ezelőtt itt, a magyar Országgyűlésben is volt erről egy több ország részvételével zajlott ilyen minikonferencia, amelynek végén el is fogadtunk egy anyagot, és az Európai Bizottság talán éppen ezen kiáltvány figyelembevételével fogadta meg ezt, és lépett. Ez mindenképpen üdvözlendő, hiszen elfogadhatatlan, hogy Európa másodrendű állampolgáraiként kezeltek minket ezen élelmiszerek és főként tisztálkodószerek előállítói. Ráadásul, amikor konkrétan, tényszerűen, laboratóriumi vizsgálatokkal be lett bizonyítva, hogy ugyanazon márka, ugyanazon dobozolás mögött más beltartalmi, jellemzően - sőt kivétel nélkül - rosszabb beltartalmi értékű élelmiszereket, tisztítószereket adtak el itt, nálunk, akkor még képesek voltak olyan, bocsánat a kifejezésért, de pofátlan érvekkel jönni, hogy a magyar piac és a magyar fogyasztók kívánják meg ezt a receptúraváltoztatást, csak hát érdekes módon mindig a silányabb minőségű jutott ide, és soha nem fordítva. Tehát örülök, hogy az Európai Unió ezt a közép-európai kezdeményezést felkarolva végre hazánkat is kötelezi, vagy pontosabban lehetőséget teremt arra, hogy ezt itt is szigorúbban vegyük és büntessük. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A Nébih valódi hatósági szerepének ellátásához szerintem nélkülözhetetlen az, hogy a megfelelő laboratóriumi felszereltség megtörténjen. Itt, a jogszabályban erre utalás van. A gyakorlat fogja majd megmutatni a költségvetési sorok tekintetében, hogy ez mit fog majd jelenteni, hiszen tudtommal, legalábbis a gyakorlatban ez jön vissza, és az írásbeli kérdéseimre adott válaszokból is ez tükröződik vissza, hogy ma még azt sem képes a Nébih Magyarországon megállapítani, mondjuk, egy mézről, hogy hamisított-e, vagy nem hamisított. Remélem, hogy ezek az utalások itt a jogszabályban azt is jelenthetik, hogy ezek a fejlesztések eljuthatnak arra a szintre, hogy ki tudjuk szűrni, mondjuk, a kínai hamisítványt, és ezzel a hazai méhészek érdekében hathatósan tudunk végre fellépni, és ugyanez van egyébként a bor kérdésében, amiről itt már szintén nagyon sokat beszéltünk korábban. Ezek azok az észrevételeim, amelyeket a jogszabály ezen részéhez szerettem volna elmondani. Még egyszer hangsúlyozom, tudom, hogy volt közöttük olyan, ami nem biztos, hogy ezen jogszabály keretében megoldandó probléma, de most volt lehetőségem elmondani, és nyilván nyújtunk be hozzá módosító indítványokat, majd ezek kapcsán fogjuk tudni eldönteni a végső álláspontunkat, a jogszabály elfogadását vagy elutasítását eszerint fogjuk majd kialakítani. Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. ELNÖK: