Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. április 21. kedd - 121. szám - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános... - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

1816 Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az elején is említettem, a törvényjavaslat tartalmazza a Magyar

Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvény

módosítását is. A szolgáltató állatorvosi tevékenység során egyértelmű igény mutatkozik arra, hogy

az állategészségügyi szolgáltató intézmények között legyen olyan intézmény, ahol egyszerűbb, főleg

belgyógyászati jellegű beavatkozásokat végeznek el, de jelentős műtéti beavatkozásokat nem. Fontos

meghatározni, hogy mi az alapvető különbség egy alapellátó és egy teljes körű állatorvosi ellátást

lehetővé tévő rendelő között. Ez a szakmai szempontokon túlmenően az állattartók tájékozódását is

segíti. A javaslat elősegíti a hazai állatorvoslás három nagy területének, az egyetemi képzésnek,

oktatásnak, az állami állategészségügyi hatóságnak és az elsősorban a szolgáltató állatorvosokat tömörítő köztestületnek az összehangolt, egymás szakmai tevékenységét segítő működését. Lehetővé

teszi a kamarai etikai eljárások országosan egységes lefolytatását, az etikai bizottsági tagok hatékony

és gazdaságos továbbképzését, valamint a kamarai feladatok gazdaságosabb elvégzését. Emellett

hozzájárul a magyar állatorvosi praxisok védelméhez, elősegítve, hogy az állatorvosi gyakorlatban

mindennap szükséges szakmai döntéseket olyan szakemberek hozzák meg, akik részt is vesznek az

állategészségügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozás szakmai munkájában, akik megfelelően és a

szakmai szempontokat is értékelve járulnak hozzá a magyar állatvédelmi, élelmiszer-biztonsági és

járványvédelmi tevékenységhez. Összefoglalva az általam elmondottakat: a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslattal a kormány

deklaráltan azon élelmiszerlánc-biztonsági elképzeléseinek megvalósítására törekszik, hogy a

hatóság lehetőleg minél kevesebb helyen avatkozzon be a gazdaság működésébe, de ha erre mégis

szükség van, akkor ezt a lehető leghatékonyabban tehesse meg. Mindezeknek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy vitassa meg a törvényjavaslatot,

és a lehetséges szavazataikkal támogassák is azt. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Ennek keretében

elsőként megadom a szót Pócs Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. PÓCS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsők között az

élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításával

kapcsolatban szeretnék szólni. Magyarországon az élelmiszer-biztonság kiemelt terület, melynek

fontosságát az Európai Unióban is az elsők között ismerte fel a kormány. Az élelmiszerlánc védelmének jelentős lépése volt 2012-ben, hogy megalakult a teljes ágazatot

komplex módon felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih, majd ahogyan

államtitkár úr is mondta, 2013-ban elfogadásra került az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia. Az

élelmiszerlánc-biztonsági stratégia egyik legfontosabb pillére, hogy az élelmiszerlánc termékei

mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint előállításuk és

forgalmazásuk során felelősséget tanúsítson minden szereplő. Szeretném felhívni a figyelmet egy igen fontos ügyre, ami a törvényjavaslatban szerepel: az

élelmiszer kettős minőségének ügyére. (23.40) A 2019/2161. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv üdvözlendően megtévesztő

kereskedelmi gyakorlatnak minősíti azt az esetet, amikor egy termék Magyarországon akként kerül

forgalmazásra, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott termékkel, miközben a

másik tagállamban forgalmazott termék összetételében vagy jellemzőjében jelentősen eltér - a jogszerű és objektív okok kivételével - a Magyarországon forgalmazott élelmiszerektől. Ez a

megtévesztő kereskedelmi gyakorlat évek óta rendszeresen megfigyelhető hazánkban, mely

különösen érzékenyen érinti a hazai élelmiszer-előállítókat és a termelőket, akik becsületesen