Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
1797 értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei; minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához; a nemzetiséghez tartozó személynek joga van anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához és továbbadásához. E törvényt is figyelembe véve hoztak létre és működtetnek a magyarországi nemzetiségi közösségek olyan nemzetiségi közművelődési intézményeket, melyek a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzését, fenntartását, fejlesztését, továbbörökítését szolgálják. E sorban közgyűjtemények, könyvtárak, levéltárak, muzeális intézmények, kép-és hangarchívumok, színházak, tájházak, nemzetiségi közművelődési központok, de adott esetben intézmény nélkül működő kulturális egyesületek is jelentős számban vannak. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyancsak e törvény 2. §-ának 5. pontja definiálja a nemzetiségi kulturális intézményt, mely olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratában előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése. A nemzetiségi önkormányzatok egyik alapvető feladata tehát a kulturális önigazgatás megvalósítása. Részt vehetnek a nemzetiséghez tartozó személyek kulturális ellátásának segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában, egyes nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben véleményezési, egyetértési joggal élhetnek, jogosultak nemzetiségi kulturális intézmények létesítésére, fenntartására, de más által létesített kulturális intézmények fenntartói jogának, illetve kulturális feladatellátásának átvételére is. Vannak ugyanakkor olyan települések, területek, ahol tradicionálisan élnek egyes nemzetiségekhez tartozók, de nem rendelkeznek helyben nemzetiségi szervezetekkel. A nemzetiségi hagyományok és kultúra ápolása ezeken a helyeken is fontos. Fel kell tehát vállalnia a többségi társadalmat kiszolgáló kulturális intézményeknek a nemzetiségi tartalmak, különféle nemzetiségi néphagyományt őrző tevékenységek, zenei vagy folklór-, színjátszó vagy színházi csoportok működésének támogatását, nemzetiségi tartalmú rendezvények szervezését, esetlegesen egy-egy nemzetiségi vonatkozású kiállítás megszervezését is. A bizottság megítélése szerint a nemzetiségi feladatellátás kötelezettsége e nem nemzetiségi intézményekben több kérdést is felvet. Nem ismerjük, hol, mely intézmények esetén számíthatunk arra, hogy a kulturális tartalmak között nemzetiségi tartalmakat is vállalnak. Kérdés az is, vajon kik és milyen szolgáltatások biztosítására lesznek kötelezhetők; vajon e nem nemzetiségi fenntartású intézményekben a nemzetiségi tartalmakhoz kapcsolódó feladatokat meghatározott munkatárs látja el; van-e neki a nemzetiséghez valamilyen kötődése, tud-e a munkájába érzelmi azonosulást is vinni és így tovább. A nem nemzetiségi fenntartású intézményeknél az intézményvezetés kinevezésére vonatkozóan a nemzetiségi közösség véleményét kérje ki az intézményt fenntartó helyi települési önkormányzat, alapítvány, egyesület vagy egyéb fenntartó. A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében az intézményvezető kinevezésére vonatkozóan egyetértési joga van a nemzetiségi közösségnek, melynek gyakorlója helyi nemzetiségi önkormányzat hiányában a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzat lehet. (22.10) Tudjuk tudniillik, hogy az intézményvezetői munkakörre pályázók szakmai programtervéből már jól látható a különböző célcsoportokkal való foglalkozás, így természetesen a nemzetiségi közösségek irányában tanúsított magatartás is. Ne fordulhasson elő, hogy intézményvezető-váltás esetén a nemzetiségi tevékenység veszélybe kerül vagy háttérbe szorul. Minden nemzetiség számít arra, hogy a fenti feladatokat a nem nemzetiségi kulturális intézményekben foglalkoztatottak akkor is
