Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1774 lehetőség, hogy az intézményvezető kellőképpen differenciáljon, hogy a minőségi munkát, a tehetséget, az ambíciót, a kimagasló kutatási képességet és tudást honorálja. Nagyon érdekes dolog az, hogy a vitának nem a nyilvánosság előtt zajló részében, hanem a háttérben zajló részében intézményvezetők úgy szólalnak meg, hogy felhívnak bennünket, elmondják, elmondják államtitkár úrnak, elmondják nekünk, kormánypárti képviselőknek, hogy örülnek ennek a törvényjavaslatnak, több mint tíz éve várják azt, hogy végre olyan törvény legyen az Országgyűlés előtt, amely biztosítja az intézményvezetők számára azt a mozgásteret, azt a tényleges vezetői kompetenciát, amit a közalkalmazotti bértáblához való igazodás nem tesz lehetővé. A jelenlegi rendszerben nincsen meg az a szankcionálási lehetőség, hogy azokhoz a dolgozókhoz képest, akik ugyan formálisan a munkájukat elvégzik, de ténylegesen jelentős teljesítménnyel nem rendelkeznek, azokat preferálja az intézményvezető, akik egyébként az intézményük szakmai munkájában kimagasló eredményeket érnek el. Szerintem erről beszélt ma államtitkár úr is, hogy ez egy súlyos probléma a működés szempontjából, hogy egy intézményvezető nem tud differenciálni megfelelő módon. És már csak azért sem tud differenciálni, mert jelen pillanatban a legtöbb intézményben annak a 18 ezer dolgozónak, akiről beszélt államtitkár úr, a bére már el van térítve a törvény által megengedett módon a bértáblától. Tehát igazság szerint nincsen az a mozgástere egy múzeumigazgatónak, egy könyvtárigazgatónak, egy levéltár-igazgatónak, hogy azt mondja, aki egyébként kétszer többet teljesít, az jelentősen több bérhez is jusson. Tehát ez egy szervezeti kulturális kérdés. Ez a magyar intézményrendszer olyan problémákkal küzd, a múzeumaink, a levéltáraink, a könyvtáraink, a művelődési házaink olyan problémákkal küzdenek, amelyekkel egyébként tőlünk nyugatabbra lévő országokban az intézmények és az intézményvezetők egyáltalán nem küzdenek. Például borzalmas nagy gond az, hogy Magyarországon egy intézményvezető több évre előre nem tud kötelezettséget vállalni, ezeket már rég kellene kezelnünk. Azok az intézmények, amelyek nonprofit kft. formájában működnek, ma sokkal szabadabb költségvetési mozgást engedhetnek meg maguknak, mint azok, amelyek az államháztartási törvény hatálya alá tartozva költségvetési szerv formájában végzik a munkájukat. Hát, hogy akar egy magyar nagy múzeum versenyképes lenni egy olyan európai intézménnyel szemben, amelyik, mondjuk, akár öt-hat vagy még több évre előre úgy tudja megtervezni a kiállítási programját, hogy kötelezettséget is tud vállalni, szerződéseket kötni, műtárgyakat kikölcsönözni, a műtárgyak szállítását leszervezni, és mindezt már időben kommunikálni a közönsége, a potenciális fogyasztó, néző, vásárló, olvasó, látogató közönsége felé? Ezek óriási nagy problémák, amelyeket mindenképpen orvosolni kell, és ebbe az irányba az első határozott, ugyanakkor nagyon jó lépés az, hogy a közalkalmazotti rendszert kivezeti erről a területről a kormányzat. Én megértem azokat, akik évtizedek óta közalkalmazottként dolgoznak, és ez számukra biztonságot jelentett, hogy most izgulnak, most aggódnak, most vannak félelmeik, de mindabból, amit elmondott államtitkár úr, és mindabból, ami a kormánynak a szándéka, egyértelművé kell tennünk azt, és mindenki számára egyértelmű kell hogy legyen, hogy nincs miért aggódniuk azoknak, akik tisztességesen végzik a munkájukat, akik teljesítenek, akik szívüket-lelküket a magyar kultúráért teszik ki, akik éjt nappallá téve azért dolgoznak, hogy a magyar kultúra, a magyar művelődés ügye tényleg magas színvonalú legyen és jól működjön. Gondoljuk végig, tisztelt képviselőtársaim, ha vannak olyan intézmények Magyarországon, ahol működik az a rendszer, amit most az állami és önkormányzati intézményeknél is be akar vezetni a kormányzat, akkor miért ne működhetne ez az állami és az önkormányzati szektorban? Ha megnézzük egy kicsit az egyházi levéltárakat, az egyházi könyvtárakat, az egyházi múzeumokat, ha megnézzük az alapítványi fenntartású kulturális intézményeket, ha megnézzük egyébként az önkormányzatok működtetésében, tulajdonában vagy az állam tulajdonában lévő, nonprofit kft. formájában működő intézményeket, ha megnézzük azokat az intézményeinket, amelyek részvénytársaság formájában működnek, és ahol a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak a dolgozók és nem közalkalmazottak, és jól működnek ezek az intézmények, szakmailag magas
