Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - FEKETE PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
1772 fentiek következménye, hogy a humán erőforrás olyan mértékű elvándorlása jelent meg a szektorban, amely az egész országot behálózó kulturális intézményrendszer működését már-már veszélyezteti. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A privátszféra elvitte a legjobb embereket. Nem tudják megfelelő módon kiemelni és megfizetni az intézmény vezetői a legjobb munkatársakat, és ennek az a következménye, hogy elvándorolnak a legjobbak a privátszférába. A fenti problémákat és negatív spirált a kulturális szektor képviselői jelezték az ágazati szakmai egyeztető fórumokon. A kormány tehát jelen intézkedésével a szakmai szervezetek visszajelzéseire reagál, az Országgyűlés pedig évtizedes problémát orvosolhat a kulturális szféra tekintetében. Célunk, hogy a gyorsan változó piaci viszonyokra reagálni képes bérek kialakításával versenyképessé tegyük a szakterületet. Tisztelt Ház! A fenti problémák megoldása a kulturális ágazat dolgozói közalkalmazotti jogviszonyának munkaviszonnyá alakítása, ezáltal az egységes jogállásuk és munkavégzési feltételek megteremtése, valamint az illetmény helyébe lépő munkabér kialakítása azzal a garanciális rendelkezéssel, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít. Rendkívül fontos mondatsor volt ez. A törvényjavaslat hatálya valamennyi kulturális intézményben foglalkoztatottra kiterjed, így a központi költségvetési szerveknél, a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknál, valamint az egyházi szervezeteknél foglalkoztatottakra. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Államkincstár adatai alapján az érintettek száma 2020. január 1jén 18 936 főt jelent. Itt szükséges elmondanom, hogy az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok után a közalkalmazottak jogviszonyváltásával párhuzamosan 2020-ban 6 százalékos béremelésről döntött a kormány. Ez több mint 5 milliárd forint többletforrást jelent a szektornak még ezekben a válságos időkben is. Egészen pontosan 2020. évben 5 103 630 740 forintról, és 2021. évtől beépülő jelleggel 5 645 628 426 forintot szánunk erre. Az EMMI-ben azon dolgozunk, és én személyesen is azért dolgozom minden erőmmel, hogy a lehetőségek függvényében további emelést sikerüljön realizálni a 2021. esztendőben. Itt fontos azt is hangsúlyoznom, hogy az érintettek összességében nem kerülhetnek kedvezőtlenebb bérhelyzetbe, mint amit a hatályos szabályozás számukra jelenleg biztosít. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jogviszony- és modellváltás előnyei közül az időkeretre való tekintettel csak néhányat sorolnék föl. A közalkalmazotti jogviszony átalakulásával és az ahhoz kapcsolódó béremeléssel rugalmasabb, a munkaerőpiac dinamikus változásait követni képes munkajogi szabályozás jön létre. A munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet. A foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez juthatnak hozzá. A jogviszony átalakításával a tudásalapú kulturális ágazatban a tudás, a képesség és a tenni akarás válik a legfontosabb társadalmi értéktermelő faktorrá. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! A második, rövidebb részben csak pár mondatos indoklást nyújtanék egyes kulturális tárgyú törvények módosítása tárgyában: a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása. A GDPR szempontú módosítás mellett az Ltv. átfogó felülvizsgálatát a jogszabály hatálybalépése óta eltelt idő alatt történt jogszabályi és információtechnológiai változások, valamint az Ltv. alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatok implementálása teszik indokolttá. Elsődleges cél a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása, a személyes adatok publikálhatóságának az adatvédelmi szabályoknak való megfeleltetésével. A másik ilyen változtatás a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása. Cél, hogy a határon túli magyarok könyvtári ellátottsága szervezettebb keretek között valósuljon meg, másrészt erősíteni kívánja a
