Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 24. hétfő - 107. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
178 hiszen az ő foglalkoztatottsági szintjük 20 százalék alatt volt, és most már 40 százalék fölött van. Nem segélyből kell hogy megéljenek, nem valamilyen nyugdíjszerű juttatásból kell hogy megéljenek, hanem munkabért, piaci munkabért tudnak kapni (Arató Gergely: A nyugdíj nem segély!), ami egy jóval nagyobb létbiztonságot jelent az ő számukra. Önöknél nyilvánvaló volt már Horn Gyula óta az a fajta politikai cél, hogy minél több ember éljen segélyből, minél több ember legyen kitéve az állam döntéseinek, és így próbálták meg földuzzasztani a saját szavazótáborukat, hogy minél több embert tereltek be a szociális segélyezés rendszerébe, és az ő függőségben tartásukkal próbálták a szavazótáborukat is növelni és egyben tartani. Mi abban bízunk, és abban szeretünk segíteni az embereknek, hogy aki a saját lábára tud állni, aki a saját fizetéséből tudja magát eltartani, azoknak segítsünk, és ne valamilyen szociális juttatásból kell hogy éljenek. Tisztelt Képviselő Asszony! Az önök pártja volt az, amely csökkentette Magyarországon a nyugdíjakat; büszkén itt felálltak a parlamentben, és mindnyájan megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét, magyarul, egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjas zsebéből elvettek. Úgy látszik, ennek a bűnnek még az önök lelkiismerete esetében is, ha ilyen szó létezik, nagyon hosszú az árnyéka. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Most a Jobbik részéről Lukács László György képviselő úr következik. Parancsoljon! DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor hangzik el az a kritika itt a Házban, de a Házon kívül is, hogy a Jobbik nemzeti értékek mellett, illetve azok mellett az érdekek mellett, ami Magyarország biztonságát, az emberek biztonságát és a mindennapjait érinti, amellett rendszeresen, akár ellenzéki pártokkal, de más pártokkal is összefogásban áll. Annyiban a kritika talán jogos lehet (Dr. Rétvári Bence: Ezek szerint külföldi pártokkal áll kapcsolatban?), annyiban kritikus hangokat el tudunk fogadni, amennyiben ez arra vonatkozik, hogy az önök elmúlt tízéves kormányzása ellen valóban össze kell fogni, mert a magyar embereknek az érdekét az szolgálja. De, tisztelt képviselőtársaim, és főként kormánypárti képviselőtársaim, hogy értsék a probléma lényegét, másban is hajlandó a Jobbik összefogni, és azokban az esetekben, amikor az embereket meg kell védeni, amikor a magyar lakosságot, az anyagi biztonságát, az egészségét biztosítani kell, akkor hajlandó felülemelkedni azon a pártpolitikán, amin önök nem szoktak felülemelkedni. (13.50) Az elmúlt napnak, sőt az elmúlt napoknak az egyik híre, hogy Észak-Olaszországban fokozódott a helyzet, ami a koronavírus-járványt illeti. Úgy mondhatjuk nyugodtan, hogy aggodalomra van ok, pánikra nincs. És nagyon fontos itt leszögezni, és azt akarom, hogy ezt értsék: ez, ha folytatódik tovább, akkor a kormánynak komoly intézkedéseket kell hoznia. És azt akarom, hogy értsék, ezekben a komoly intézkedésekben a Jobbiknak a támogatására számíthat. Mert a Jobbik azokban az ügyekben, amikor a magyar embereknek a biztonsága, a magyar embereknek az egészsége forog kockán, azokban teljesen mindegy, hogy mely pártokkal, ha a kormányt kell támogatni, akkor a kormányt fogja támogatni azért, hogy az embereket meg lehessen védeni. El kell azt is mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy azonban van kritika is, amit meg kell fogalmazni. Túl azon, hogy elsősorban fontos a magyarok biztonságának szavatolása, fontos a tájékoztatása is. Az elmúlt időszakban egyben biztosak lehetünk: a kormány még mindig adós azzal, hogy a lehető leggyorsabban, minden körülményre kiterjedően az embereket tájékoztassa, különösen akkor, amikor a szomszédunkban a személyi szabadságot korlátozó intézkedések vannak már hatályban, és nagyon nagy valószínűséggel az odautazás vagy az onnan való kiutazás is most már akadályba ütközik. A magyar emberek azt szeretnék, hogy önök a kormánykommunikációban százmilliárdot ne a saját témáikra, hanem például ilyen témákra fordítsanak. Világítsanak rá arra, és ez az egyszerű
