Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1698 35 napig tartott, 1800, jellemzően idős vagy beteg honfitársunk vesztette életét, olyanok, akik egyébként még évekig élhettek volna jobb-rosszabb egészségi állapotban. 2003-ban pedig, amely az egyik legsúlyosabb volt a hőhullámok európai történetében, Nyugat-Európában 70 ezer ember veszítette életét ennek köszönhetően. Láttuk tavaly is az 50 fokos hőmérsékleteket Indiában, Ausztráliában, ahol ennek hatására korábban soha nem látott méretű területeken gyulladtak ki erdő- és bozóttüzek, amelyek összesen 417 halálesetet okoztak, de tavaly Kínában egy erdőtűzben 30 tűzoltó halt meg, 2018-ban Görögországban 91-en veszítették életüket erdőtüzek miatt. 2017-ben Portugáliában 62-en. 2016-ban Indonéziában pusztítottak olyan súlyos tüzek, hogy az azokból kiáramló füst 100 ezer ember életét rövidítette meg. És akkor még nem beszéltünk az aszályokról és árvizekről, amelyeket Magyarországon is ismerünk, és egyre jobban ismerünk, és amelyek együttvéve azt eredményezik, hogy az éhezés, amelyet egy-két évtizeddel ezelőtt még legyőzhető problémának gondoltunk itt a földön, egyre szélesebb kört érint, egyre nyomasztóbb méreteket ölt. 2018-ban már 820 millió ember éhezett ezen a bolygón. Ez tehát az a klímavészhelyzet, ez tehát az az ökológiai válság, amely léptékében sokkal súlyosabb annál a koronavírus-járvány okozta válságnál, amely szintén nagyon drasztikus korlátozásokat kényszerített ki minden jóérzésű, felelős kormányból, és ebben alapvetően Magyarország Kormánya is jó irányban jár, még ha a válságkezelésben vannak nagyon masszív hiányosságok is. Szóval, ez a klímavészhelyzet itt a nyakunkon, itt van velünk; súlyosabb, mint az a veszélyhelyzet, amit a kormány különleges jogrenddel erősített meg, és amely a rendeleti kormányzáson keresztül, egy felhatalmazási törvényen keresztül tulajdonképpen a demokráciát is fenyegeti. A klímavészhelyzet ennél komolyabb fenyegetés, fenyegeti az egész emberi civilizációt, és mégsem javasoljuk azt, hogy különleges jogrendet vezessünk be ennek okán. Csak azt javasoljuk, hogy végre kezdődjön el a felelős cselekvés, tíz év vagy több évtized semmittevése után. Úgyhogy nézzük meg, hogy a Párbeszéd törvényjavaslata szerint milyen konkrét cselekvésre volna szükség, mik azok a lépések, amelyeket mindenképpen meg kell tenni. Engedjék meg, hogy az eddigi, kormányzati klímavészhelyzetre reagáló csomagokat külön ne is értékeljem, hiszen annyira kevés, annyira gyenge, amit Orbán Viktor bejelentett egy-két hónappal ezelőtt, hogy majd kitérek rá a szükséges cselekvések kapcsán néhány pontban. Azt kell előzetesen elmondanom erről, hogy 14 pontot tartalmaz a konkrét cselekvési területek közül a párbeszédes törvényjavaslat, ebből mindösszesen kettőt érintettek a kormányzati intézkedések, amelyeket eddig megtettek. De nézzük, hogy milyen célok kellenének hogy megvalósuljanak Magyarországon annak érdekében, hogy jó lelkiismerettel nézhessünk egyrészt más országok fiai és leányai szemébe, másrészt, hogy jó lelkiismerettel nézhessünk majd a saját gyerekeink és unokáink szemébe, amikor megkérdezik, hogy ti mit tettetek annak idején a klímavészhelyzet, az ökológiai válság kezelésére. Egyrészt ambiciózus célokat kell meghatározni. Azok a célok, amelyeket az Európai Unió kitűzött maga elé, már közel járnak ahhoz, ami tényleg lehetővé teszi az ökológiai válság érdemi kezelését, de ezen belül Magyarország vállalásai sajnos méltatlanul szerények. Tehát miközben a törvényjavaslat 55 százalékos üvegházgázkibocsátás-csökkentést irányoz elő 2030-ra, a magyar kormány mindösszesen csak 40 százalékot vállalt. Amikor mi azt mondjuk, hogy a végső energiafogyasztásnak legalább 35 százalékát kell megújuló energiákból nyerni, akkor a magyar kormány sajnos ehhez képest csak 21 százalékos vállalást tett. Az energiafelhasználás csökkenéséről nem is nagyon látni kormányzati dokumentumot, miközben tényleg ez a kulcsa talán az egésznek. Itt a következő tíz évben egy 30 százalékos felhasználáscsökkenést szeretnénk látni. Ez elvezethet oda, hogy 2050-re valóban klímasemleges legyen a magyar gazdaság és társadalom működése. Ez is egy olyan dolog, aminek örülök, hogy most már a kormány és a kormánypártok is támogatni látszanak, de azért mi nem felejtjük el, hogy hónapokon keresztül blokkolták azt az európai uniós közös célkitűzést, amely a 2050-es klímasemlegességet határozta el. No, hát menjünk végig azokon a pontokon, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy ezeket az egy fokkal már ambiciózusabb célokat teljesíteni lehessen! Az első rögtön egy örömhír, ha úgy
