Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1694 vonatkozó kérdéseket egy pillanatra félretesszük, akkor a fűtőanyagok előállítása tekintetében érdemes egy kitérőt tenni. Én magam pécsi vagyok, és aki Pécsett, Baranyában vagy Pécs környékén él, az pontosan tudja, hogy milyen brutális környezetpusztító iparág az uránbányászat. Ott volt Magyarországon uránbányászat egy viszonylag rövid ideig, nyilván politikai okokból, soha nem volt reális, nyilván ennek katonai okai voltak, egészen elképesztő volt az a környezetpusztítás, amely a mai napig látható. És alá kell húznom, tisztelt képviselőtársaim, mert erről keveset beszélünk, és talán önök máshol élnek, nem tudják, hogy ez soha helyre nem állítható környezetpusztítást okozott. Eddig 30 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek a rekultiváció tevékenysége, de ezt a folyamatot soha nem lehet leállítani. Én azt javaslom mindenkinek, hogy tegyen egy látogatást azon a környéken, és ugyan ránézésre ezeknek a nyomoknak már csak egy részét fogja látni, de azt gondolom, ott lehet szembesülni azzal, hogy az atomenergia felhasználása semmiképpen nem tekinthető zöldenergiának. Ha azt tekintjük, hogy milyen szintű biztonsági intézkedéseket igényel az atomenergia használata, akkor azt is nagyon-nagyon egyszerűen ki lehet számolni, hogy ez is óriási költségnövekményt jelent majd a nukleáris energia ellen. Tehát ez is a nukleáris energia ellen szól. Önök szintén érvelnek amellett, hogy ez az oroszoktól való energiafüggőségünket csökkenti. Ez nyilvánvaló tévedés, nyilván a beruházás finanszírozása tekintetében, a kivitelezés, a technológia tekintetében, a fűtőelemek megszerzése tekintetében is, minden szempontból növeli a kitettségünket, növeli a függőségünket Oroszországtól. Paks II. kapcsán azt is elmondhatjuk, hogy ez nem illeszthető egy rendszerbe - már csak a logikája alapján sem - a megújuló energiákkal, tehát az semmiképpen nem jó, és ez lehetetlenné teszi, ha valóban egy fenntartható energiapolitikát, energiarendszert akarunk létrehozni. Hogy mennyire kiszámítható és mennyire biztonságos az atomenergia, javaslom ezt a vitát rövidre zárni azzal, ha megnézzük, hogy az elmúlt években hány ilyen-olyan meghibásodás, probléma, leállás volt a jelenlegi Paksi Atomerőmű kapcsán. Meglepően nagy számot fognak kapni - én készültem egyébként adatokkal, ha szükségük van rá a vitában, én nagyon szívesen ismertetem -, hogy hányszor került sor olyan előre nem látott leállásra, ami semmiképpen nem amelletti érv, hogy az atomenergia kiszámítható lenne. A nukleáris baleset szerencsére ritka, láttunk erre történelmi tragédiákat, de azt tudjuk, ha megtörténik, annak egészen beláthatatlan következményei vannak. Erre figyelni kell, és ezért a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban a biztonság óriási költségeket emészt fel. De beszélnünk kell arról is, hogyha atomenergiáról beszélünk, hogy mi lesz annak a kifutása. Tehát ha a teljes életciklust tekintjük, és felelősen gondolkodunk - én azt gondolom, hogy ez minimálisan elvárható mindannyiunk részéről -, akkor végig kell gondolni, hogy mi fog történni adott esetben a lejárt üzemidejű atomerőművekkel, és mi fog történni a kiégett fűtőelemekkel, mit fogunk ezekkel csinálni. Jelenleg elfogadott szakmai konszenzus, amit egyébként rögzített a magyar Országgyűlés is egy döntésében, hogy végleges mélygeológiai tárolóban kell elhelyezni a nukleáris fűtőelemeket. De nem tudom, azt tudják-e, képviselőtársaim, hogy erre a világon sehol nincs végleges megoldás, tehát sem a technológia nem létezik, a csomagoláslezárási technológiát nem tudták sehol minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy létezik ez a technológia, nincs meg rá a finanszírozási modell, és nincs meg rá a megfelelő helyszínválasztásnak sem az eljárása, ezért a világon sehol nincs végleges, nagy aktivitású nukleáris hulladékok tárolására szolgáló objektum. Erről a mai napon a következő napirendi pontnál részletes vitát fogunk folytatni. Tehát az önmagában is egy rendkívül súlyos és felelőtlen politika, hogyha egy olyan technológiába fektetnek be őrületesen sok pénzt, amelynek nincs megoldása, amelynek egy fontos elemére, a végleges leszerelésre és a nukleáris hulladékok biztonságos tárolására nincs megoldás. Itt Magyarországon Pécs közelében, Boda térségében folynak kutatások ezzel kapcsolatban, és az nagyon világossá vált, hogy az az elképzelés is, hogy egy nagyvárosi agglomeráció közelében akarnak egy ilyen objektumot létrehozni, az sem megalapozott, és ezzel kapcsolatban is önöknek szüksége lesz, hogy felülvizsgálják az eddigi döntéseiket és az eddigi politikájukat.
