Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1680 Fontosnak tartom azt is aláhúzni, hogy az elmúlt időszak alatt olyan döntések, olyan akciótervek kerültek előtérbe, illetve olyanokat fogadtunk el, amelyek határozottan leteszik a voksot, leszik az álláspontot a klímasemlegesség mellett. Magyarország 2050-ig vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest 95 százalékkal csökkenti. Ehhez fontos lépéseket már korábban is megtettünk, amikor az energiatermelés tekintetében egyrészt bezártuk a Vértesi Erőművet, bezártuk a márkushegyi bányát, és most szó van a Mátrai Erőmű átalakításáról is. Döntés született a szintén klímasemlegességi szempontból kulcspozícióban lévő Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáról, és döntés született arról is, hogy milyen arányban és milyen módon kívánjuk kiegészíteni a bázis-, alaperőművi szolgáltatást a megújulókra épített áramszolgáltatásra, energiaszolgáltatásra is. Az bizonyos, hogy 2045-re ezek a számok olyanok lesznek, amelyek egyébként meghaladják az előterjesztés tárgyát képező törvényjavaslatban foglalt elvárásokat is. Összességében azt tudom mondani, tisztelt Ház, hogy a magyar kormánynak megvan az a szándéka és elkötelezettsége, hogy az akciótervében megfogalmazottaknak megfelelően a következő években a jövő nemzedék életfeltételeinek biztosítása érdekében megtegye azokat a lépéseket, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelentik. És nemcsak az energetikában vannak ezek a fontos lépések, hanem a közlekedésben is, amelyik a második legnagyobb kibocsátó terület az üvegházhatású gázok kibocsátásában. A már jóval ezelőtt, több évvel ezelőtt elindult Jedlik Ányos-program keretei között a közlekedés elektrifikációja mellett tette le a voksot, ami azt jelentette, hogy olyan támogatási rendszert dolgozott ki a kormány, amelynek következtében lehetőség nyílt arra több helyen és időben, hogy gyorstöltő állomások induljanak. Támogatások keretei között megkönnyítettük az elektromos meghajtású gépjárművek beszerzését, és mindamellett azt a célt fogadtuk el és gyakoroltuk a munkánk során, amely szerint el akartuk érni, hogy az ország elektromos autóval, elektromos közlekedéssel átjárható legyen. (13.10) Mindezeket összegezve azt kell mondanom, hogy e tekintetben igen-igen jól állunk, összhangban vagyunk a vállalt európai kötelezettségeinkkel, és Magyarország a hozzájárulásához képest azt meghaladó módon járul hozzá a klímavédelemhez; a hozzájárulás alatt azt értem, hogy milyen mértékben vesz részt az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Azt kell mondanom, hogy e tekintetben az 1990-es bázishoz képest jól állunk, tartani tudjuk azt, hogy 2030-ra ’90-hez képest az üvegházhatású gázok kibocsátása 40 százalékkal csökkenjen, és ezt a későbbiekben magasabb szintre tudjuk emelni. Ha megnézzük a benyújtott törvényjavaslatot, illetve határozati javaslatot, tisztelt Ház, akkor azt lehet mondani, hogy az elmondottakra figyelemmel is annak elfogadása, jövőbeni elfogadása egy kissé idejétmúlt lenne, azaz nem időszerű már a benyújtott országgyűlési határozati javaslat elfogadása. Ha megnézzük a pontokat, az 1. pont arról szól, hogy az Országgyűlés kötelezze a hivatalos úton kijelölt képviselőjét, hogy ’19. szeptember 23-án, a rendkívüli ENSZ-klímacsúcson milyen álláspontot kövessen a képviselő. Anélkül, hogy ez a határozati javaslat elfogadásra került volna, ezeknek a követelményeknek megfelelően járt el a magyar képviselő, amit ebben a határozati javaslatban a benyújtók megfogalmaztak. A 2. pont tekintetében két döntésre tett javaslatot a határozati javaslatot benyújtó. Egyrészt, hogy haladéktalanul hirdesse ki a klímavészhelyzetet, azt mondanom kell, ahogy a vita eddigi részében elhangzott, hogy igazából mi ezt az eddigi intézkedésekkel kapcsolatban nehezen tartjuk összehangolhatónak, másrészt, ahogy én ezt korábban is elmondtam, a törvényjavaslatnak ebben a formában történő benyújtása inkább egy politikai harci mezőre terelné el ennek a komoly kérdésnek a megvitatását. Az a pont is, hogy az EU-s és a nemzetközi klímavédelmi célokkal összhangban, azok tükrében vizsgáljuk felül az energiahatékonyság javításával összefüggő hazai célkitűzéseket, különös tekintettel nemzeti érdekeinkre, ez megtörtént. Az előbb felsorolt dokumentumokban ez a felülvizsgálat megjelenik, és magasabb szintű célértéket kívánunk meghatározott időn belül elérni.
