Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1674 klímapolitikának igazodnia kell a klímavédelmet szolgáló nemzetközi és európai uniós vállalásainkhoz. S ahhoz is igazodnunk kell, azt is figyelembe kell vennünk, hogy ki milyen mértékben járult hozzá a jelenlegi globális változások kialakulásához nemzetállami szinten, milyen erőforrásokkal, gazdasági erővel rendelkezik, és mindezek figyelembevételével történjék meg a közös erőfeszítések meghatározása is. Tehát csak olyan mértékben, amilyen mértékű teherviselő képességünk van, és amilyen mértékben hozzájárultunk a változásokhoz, vegyünk részt a probléma kezelésében. Ez is egy alapvető nemzeti érdek. Tehát mi kis kibocsátóként hiába nyomorgatjuk magunkat jobban a nemzetközi vállalásoknál, attól még a kedvező globális változások nem fognak elindulni, nem fognak felgyorsulni, viszont a mi országunk, a mi társadalmunk és ezen belül a gazdaságunk, amely a valós igényeket kellene hogy kiszolgálja, károkat szenvedne el ebben a nemzetközi együttműködésben. Fontosnak tartjuk, hogy az egész Kárpát-medencét érintően érvényes válaszokat kell adni. Ez a nemzeti minimumhoz hozzátartozik. Nem szeretnék itt képviselőtársat megnevezni pozitív példaként, akinek a felszólalásait a tegnapi napon is hallhattuk és vélhetően a mai napon is fogjuk még hallani és hallottuk eddig is, aki úgy fogalmaz meg kritikai észrevételeket a kormányzati cselekvések irányában, hogy közben a nemzeti minimum keretrendszeréből nem lép ki, és azt elfogadottnak tartja. Nagyon fontos, hogy normális párbeszédet tudjunk itt folytatni, hogy ilyen jellegű testtartással rendelkező képviselők vegyenek részt ezeknek a kérdéseknek a megvitatásában. Fontosnak tartjuk, hogy a hazai környezetet, társadalmat, gazdaságot tekintve is meg kell felelni minden előttünk álló kihívásnak. Tehát a természeti, azon belül az emberi, társadalmi alrendszert és annak a gazdasági alrendszerét is figyelembe kell venni, mert bárhol nyúlunk bele a rendszerbe, a potmétert bárhol mozdítjuk meg, abban a pillanatban mozdul minden, de korántsem olyan arányban mozdul minden az alrendszereken belül, mint amekkorát mozdítunk egy társadalmi vagy gazdasági alrendszernek, fogyasztásnak a kicsi mutatóján. Fontos a karbonsemleges atomenergia-felhasználás és a fotovoltaikus energia-előállítás együttes figyelembevétele az energiamix meghatározásában. Fontosnak tartjuk azt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkentse Magyarország 2030-ig 1990-hez képest. Fontosnak tartjuk azt, hogy a végső energiafelhasználás 2030-at követően a 2005-ös szintet meghaladó növekedés esetén növekményt kizárólag karbonsemleges, tehát alapvetően atomenergia és megújuló energiaforrásból biztosítsa. Az ország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21 százalékos megújuló energiaforrásrészarányt érjen el 2030-ig, és 2050-re érje el a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése 2050-re egyensúlyba kerüljön. Javasoljuk, hogy kapjon a kormány felhatalmazást arra, hogy dolgozza ki a magyarországi lignit- és szénerőművek bezárásának szabályozását, tekintettel a munkaerőpiaci és szociális szempontokra. Itt is ez a potméter: ha beavatkozunk egy magasabb közösségi cél érdekében, akkor a helyi érdekek jelentős mértékben sérülhetnek, olyan mértékben sérülhetnek a helyi érdekek, amelyek a napi megélhetésüket negatívan befolyásolják. Tehát ebben az esetben úgy kell kivezetni a magasabb cél érdekében egy jelentős üvegházgáz-kibocsátó szektor működését, hogy a helyben élők mindennapi megélhetése, társadalmi jóléti boldogulása biztosított legyen alapszinten. Kapjon felhatalmazást a kormány a bruttó végső energiafogyasztás tekintetében, hogy 2030-ra legalább 21 százalékos megújuló energiaforrás-részarányt érjünk el. Kapjon felhatalmazást a kormány arra is, hogy a lakosság és a helyi közösségi fogyasztók aktív energiatermelőkké válhassanak. Tehát ne csak fogyasztókként legyenek jelen az ellátóhálózatban, hanem aktív energiatermelőkként is, hogy a helyi szintű termelésben osztott termeléselosztás, tehát helyi ellátórendszerek jöjjenek létre, és ezt le kell követnie a jogi szabályozásnak is. Kapjon felhatalmazást a kormány arra is, hogy kidolgozza az energiaszolgáltatókra vonatkozó energiahatékonysági kötelezettségi rendszert. Ez is az erőforrás- és a kötelezettségmegosztási rendszer egyensúlyát erősíti, elősegítve az energiahatékonyság növelésének a programját. Tehát ne csak lakossági oldalról, hanem termelői oldalról, szolgáltatói oldalról is legyen erőfeszítés.
