Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 21. kedd - 121. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, valamint Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP), a napirendi pont előadója:
1664 A határozati javaslat benyújtásának alapvetően az volt az oka, hogy láttuk, a világ és az EU vezetői felismerték a klímaváltozás veszélyét, gyorsulását, annak következményeit az emberiségre, az egyes társadalmakra és mindennapi életünkre és nem utolsósorban a gazdaságra, és azt is láttuk, hogy elkezdték sürgetni a szigorúbb klímacélokat és a cselekvést az üres szavak helyett. Ennek ellenkezőjét tapasztaltuk itthon. A kormánypolitikusok ekkor még a klímaváltozás tényét is tagadták, de legalábbis megkérdőjelezték. Az Orbán-kormány szembement az EU szigorúbb klímacélkitűzési javaslataival, keményen vétózta. Ugyanakkor Magyarországot nagyon hamar klímabajnokká kiáltotta ki a kormány, ami egy hatalmas hazugság. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ország nem lehet klímabajnok, ha évről évre növekszik a széndioxid-kibocsátása a csökkenés helyett, márpedig 2014 óta ez a helyzet. 2013-ra - 1990-hez képest - elértük a 40 százalékos szén-dioxid-csökkentést, és azóta 8 százalékos előnyt veszítettünk el. Ez azt jelenti, hogy 2030-ra, ha az Európai Unió marad az 55 százalékos csökkentés mellett, az óriási kihívás lesz az országnak. Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy ezt így hogyan lehet majd teljesíteni. És egy ország akkor sem lehet klímabajnok, ha nem fog neki az alkalmazkodási feladatok számbavételének és végrehajtásának. És akkor sem lehet klímabajnok, ha a feladatokra nem biztosít forrásokat a költségvetésből, és nem biztosít ehhez megfelelő intézményrendszert - gondolok például a zöld klímaügyi és fenntarthatósági csúcsminisztériumra vagy a klímatörvényre -, és akkor sem lehet klímabajnok, ha hagyja leromlani az erdők állapotát, vagyis a nyelőkapacitásokat. A benyújtott határozati javaslatban vannak olyan konkrét célkitűzések, amelyek helyett már most szigorúbb célokat kell magunk elé tűzni. Ezekre természetesen módosító javaslatokat fogunk benyújtani. Így módosító javaslatot fogunk benyújtani a 2030-ra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, valamint arra, hogy a klímasemlegességet 2050 helyett már 2040-re el kell érni. A határozati javaslatunk döntő többsége azonban még most is aktuális, sőt sokkal aktuálisabb, mint az tavaly szeptember elején volt. Ilyenek például az alkalmazkodási feladatok. Megtapasztaltuk például azóta, hogy a mezőgazdaságunk mennyire kitett az éghajlatváltozás hatásainak, és a szélsőséges időjárási viszonyok milyen nagy terméseredmény-csökkenést okozhatnak, aminek a hatására persze az élelmiszerárak az egekbe szökhetnek. És mi lesz idén? Már most szembesültünk azzal, hogy az év eddig eltelt időszakában aszály sújtotta a mezőgazdaságot, de voltak fagykárok is, és még pontosan nem lehet tudni, hogy majd a szélsőséges időjárási viszonyok hogyan fognak hatni. (11.40) A határozati javaslatban szerepelt, hogy múlt év végére alkossa meg a kormány a klímatörvényt. Természetesen vagy nem természetesen, de egy biztos: elszabotálta. Pedig az Európai Unió legtöbb tagállamának már van, és az Európai Unió is nekikezdett az Európai Unió klímatörvényének az elkészítésének. Persze, az Orbán-kormány nyilván tudja, hogy egy törvényt sokkal nehezebb elszabotálni, mint egy éghajlatváltozási stratégiát elfektetni. A határozati javaslatnak értelemszerűen az a pontja okafogyottá vált, amelyik az ENSZ múlt év szeptemberi klímacsúcs-értekezletén képviselendő magyar álláspont időben történő megismerésére vonatkozik. És engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjem az ellenzéki frakcióknak, hogy közösen nyújtottuk be ezt a határozati javaslatot, de azért megjegyzem, hogy az igazán kívánatos az lett volna, ha ez hétpárti összefogásban születik meg. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt nyolc hónapban sok minden megváltozott. Az év egyik legnagyobb meglepetése az volt, hogy Orbán Viktor évértékelő beszédében klímavédelmi akciótervet mutatott be. Azért volt meglepő, mert eddig a miniszterelnök az évértékelő beszédeiben soha egy szót sem ejtett a környezet- és természetvédelemről, a kormány környezetpolitikájáról. Ez alkalommal is el kell mondani, hogy a miniszterelnök által bemutatott klímavédelmi akcióterv sajnos még zöldre festésnek is kevés. Leginkább arra mutat rá, hogy a Fidesz-kormány az elmúlt tíz évben csak rombolt a környezet- és természetvédelem területén, és fogalma sincs róla, hogy milyen lépéseket kellene megtenni, ha komolyan gondolná a klímavédelmet, a környezet- és természetvédelmet. Ezt támasztja alá, hogy a bejelentett intézkedések éghajlatvédelmi szempontból
