Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 20. hétfő - 120. szám - A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oktatási tevékenységének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1592 a legtehetségesebbek a jogászok, közgazdászok, nemzetközi szakirányosok vagy éppen valamelyik reál tárgyat tanulják. Mi azt gondoljuk, hogy a legtehetségesebb diákok minden foglalkoztatási ágban, minden képzési területen ott vannak, így nekünk az a feladatunk, hogy azon túlmenően, hogy ők az adott felsőoktatási képzésben részt vesznek, legyen egy olyan program, amely ezen képzési rendszeren kívül is az ő tehetségüket elismeri, az ő képzésüket támogatja. Ez a törvényjavaslat ezen megközelítésből íródott, és ahogy a címe is fogalmaz, a Mathias Corvinus Collegium és a Corvinus Egyetemet működtető alapítvány további támogatásáról rendelkezne. Ugye, a tehetséggondozási struktúra felépítése az, amelyik a Mathias Corvinus Collegiumot érintené, és így felmerül a kérdés, hogy miért a Mathias Corvinus Collegium támogatására kerül sor. Itt elsődlegesen azt tudom önöknek elmondani, hogy minden ilyen támogatási központ létrehozása esetén a legfontosabb szempont lehet hatékonyság és eredményesség szempontjából az, hogy támaszkodni kell a már működő sikeres intézményekre. Jelen pillanatban is ezt tartottuk szem előtt, ugyanis választani kell aközött, hogy vagy zöldmezős beruházásként útjára indítunk nulláról egy külön tehetséggondozó programot, vagy a Mathias Corvinus Collegium támogatása mellett döntünk, amelyik 1996 óta valósítja meg a korábban megfogalmazott elvek mentén a célkitűzéseket, és már most egy olyan komplex programot működtet, amely az általános iskolás kortól egészen a felsőoktatásig, sőt azon túl is és a Kárpát-medencei magyarság egészére kiterjed. Ha az MCC képzési programját nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt majdnem negyedszázad alatt olyan jelentős tapasztalatra, szakértelemre, hazai, nemzetközi kapcsolati tőkére tettek szert, rendkívül széles tudományterületi képzési spektrumra földrajzi lefedettség mellett, amely nem csak Magyarországon, de nemzetközi viszonylatban is egyedülállóvá teszi ezt az intézményt. És ez a megállapítás, azt gondolom, ha nézik a sajtót, akkor egyébként pártpolitikai logikán túlmutatóan megállja a helyét. Éppen ezért mi arra teszünk javaslatot, hogy a Mathias Corvinus Collegiumra támaszkodva valósítsuk meg ezt a tehetséggondozási programot. A törvény egy olyan struktúrát tárna önök elé, amelyben a kiemelten tehetséges fiatalok külön támogatása alapvető fontosságú közérdeknek minősülne, és ennek szellemében, bár a szakmai feltételek adottak, az irány és a koncepció helyes, a Mathias Corvinus Collegium jelenlegi erőforrásai nem elégségesek, hogy kiemelten tehetséges fiatalok központjának szerepét eredményesen betölthessék. Éppen ezért a törvényjavaslat ezeket a feltételeket kívánja megteremteni a szükséges szakmai és erőforrásbeli háttér központosításával. Megítélésünk szerint ezen célok megvalósítására a legjobb szervezeti forma a vagyonkezelői alapítvány, jelentősebb vagyonok egy cél érdekében való kezelésére szolgál. Erre is azt mondhatjuk, hogy ez egy nemzetközi minta, a legtöbb tehetséggondozó intézmény, egyébként pedig a felsőoktatási intézményeknek is egy jelentős része így működik Nyugat-Európában és a tengerentúl is. A technikai megvalósítása ennek a koncepciónak, hogy a nemzeti vagyonról és az állami vagyonról szóló törvények előírásainak megfelelően a kormány az állam nevében az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványhoz csatlakozik, és a szükséges vagyonjuttatással teszi ezt meg. Tőkeminimum és a szükséges források biztosítása mellett történik meg ez a csatlakozás a Tihanyi Alapítványhoz. Garanciális elem, hogy a csatlakozás és a vagyonjuttatás csak akkor történhet meg, ha az államnak biztosítékot adó módon megtörténik az alapítvány átalakítása, és ugyanúgy, ahogy a Corvinus Egyetem, illetőleg a többi egyetem fenntartóváltása esetében, a kuratórium kijelölésre kerül az alapítói jogok gyakorlására. Tehát innentől kezdve közérdekű vagyonkezelő alapítványként működik az alapítvány, az alapítói jogokat a kuratórium gyakorolja, és az eddigi alapítóknak, akik magánalapítónak minősültek eddig, egy magánalapítványt működtettek eddig, semmilyen ráhatásuk nem lesz az alapítvány további működésére, csak és kizárólag a szakmai kuratórium - ugyanúgy, ahogy a Corvinus esetében - lesz felelős ezért.
