Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 20. hétfő - 120. szám - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalások: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1544 Ismét Rétvári Bence államtitkár urat illeti a szó. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Nagy tisztelettel köszöntöm önt is az Országgyűlés ülésén, bár önök, ellenzéki képviselők, a CNN és brüsszeli bürokraták is elmondták, hogy már negyedik hete nem ülésezik a magyar Országgyűlés, de ennek ellenére itt vagyunk, és folytatjuk a munkát. Tisztelt Képviselő Úr! Ön is egy kérdést tett föl az elején, és engedje meg, hogy én is föltegyek egy kérdést. Ha az ön rokona, ismerőse lenne kórházban, és közelítene a koronavírus-járvány, akkor ön megkockáztatná-e, hogy ott maradjon esetleg egy olyan kórházban, ha nem okvetlenül szükséges a kórházi kezelése, ahol mellette, nem azon a szinten, de mondjuk, egy más épületben vagy más épületszinten koronavírusos betegek is előfordulnak? Az egyértelmű volt a kormányzati, operatív törzsi elvárásban, hogy olyan ember, aki kórházi ellátásra szorul, annak a kórházi ellátását folytatni kell. Hogy ki szorul kórházi ellátásra és ki nem, azt nyilván nem a kormány, az operatív törzs, a parlament vagy bármelyik politikus dönti el, hanem a kezelőorvos, az osztályon dolgozó orvosok, a kórház dönti el, hogy ki szorul ápolásra és ki nem. Hiba, ha olyan ember, aki ápolásra szorul, kikerül a kórházból, mert mindenkinek, akinek kórházi kezelésre van szüksége, azoknak továbbra is a kórházakban kell maradniuk, és ott kell őket tovább kezelni. Ön is tudja, hogy a kapacitás körülbelül 15 százaléka az, amelyik ki volt használva ezelőtt pár héttel, de mégis a koronavírus elleni védekezéshez szükséges. Tisztelt Képviselő Úr! Azt, hogy pontosan hány kórházi ágyra lesz szükség, mindenki csak becslés alapján tudja valamelyest a számításaiba beemelni. Senki nem tudja pontosan megmondani, hogy tíz-, húsz- vagy harmincezer ágyra lesz szükség kettő, három, négy vagy öt hét múlva. Vannak forgatókönyvek. Van, amelyik alacsonyabb ágyszámmal számol, van, amelyik magasabbal. Ha valaki kormányzati felelősséget vállal, hogy mondhatná azt, hogy nem azzal a forgatókönyvvel számol, amit tudósok, orvosok, matematikusok kiszámoltak, és a legmagasabb kapacitásigénnyel rendelkezik? Hogy lehetne azt megtenni politikusi felelősséggel, hogy azt mondjuk, hogy nem a legmagasabbal, hanem a harmadik legmagasabbal számolunk csak, mert felülírjuk a tudósok, orvosok, matematikusok munkáját, akik korábban az ebola- vagy más járványok esetén hasonló számításokat végeztek? Az a felelősségteljes döntés, ha a számított igényeket igyekszünk a modellek szerinti legmagasabb igényben kielégíteni, de bízunk benne, és azon dolgozunk természetesen, hogy megelőzzük azt, hogy ezekre az ágyakra mind koronavírusos, kórházi ellátást igénylő betegek kerüljenek, de felelősen nem lehet azt mondani, hogy nem szabadítunk föl annyit, amennyit lehet. Ennek a korlátja az, hogy valóban, aki kezelésre szorul, azt továbbra is el kell látni a kórházakban. Azért, hogy ez a kórházaknak ne borítsa föl a gazdálkodását, bevezettük a bázisfinanszírozást, hogy a felszabadított ágyak miatt ne essen vissza a kórházak bevétele, hanem megőrizzék a működőképességüket, és teljes anyagi biztonságban várják az esetlegesen érkező koronavírusbetegeket. Azért is, hogy legyen rugalmasság a rendszerben, megyén belül a kórházaknak megadtuk a koordináció lehetőségét, hogy az egyik több ágyat szabadít föl, mert olyan típusú betegkört lát el, a másiknak kevesebbet kell fölszabadítani, mert olyan típusú betegkört lát el. Tehát nem kórházról kórházra, hanem megyén belül lehet a kórházak között átcsoportosítani betegeket is, ágykapacitásokat is pontosan azért, hogy minél inkább rugalmas legyen a rendszer, egyszerre tudja akár a legrosszabb forgatókönyv szerinti betegszámot, koronavírusbeteg-számot is ellátni, és mindemellett pedig a most ott fekvő betegek számára is teljes biztonságot nyújtani. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Önök heteken keresztül azt mondták, hogy a kormány nem tett intézkedéseket, hogy legyen védőfelszerelés, maszkok és más védőfelszerelések. Elmondtuk itt, a parlamentben, hogy tettünk. Utána azt mondták, hogy ezek igazából nem jöttek meg, voltak intézkedések, de üresek a raktárak. Akkor elmentek a raktárakba, és megnézték, hogy nem üresek a raktárak, hanem valóban ott vannak a védőfelszerelések, és mindig önök eggyel-eggyel tovább lépnek. És kérem, vegyék figyelembe azt a kormányzati eltökélt szándékot, hogy itt egy hosszú
