Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 14. kedd - 119. szám - Böröcz László (Fidesz) - a pénzügyminiszternek - „Hogyan hatnak a Kormány gazdaságvédelmi intézkedései a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés kapcsán?” címmel - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1510 Nagyon fontos, hogy az ország a költségvetési egyensúlyát megtartsa. 1 százalékos hiány helyett 2,7 százalékra emeltük a hiány mértékét, amely még most is 3 százalék alatt van, és azt gondolom, hogy ezt a befektetők értékelni fogják, várhatóan a gazdasági nehézségek elmúlta után. Több adóintézkedés is született. Ahogy azt ön is mondta: nem fizetnek adót a nehéz helyzetbe jutott katások - több mint 80 ezren -, csökkentett kivát kell fizetni több mint 10 ezer vállalkozásnak; nem kell régi nevén járulékot, szociális hozzájárulási adót megfizetni azokban az ágazatokban, ahol az árbevétel nem biztosított. Az ön által is említett adóvégrehajtások - tehát adóvégrehajtások, hangsúlyozom - felfüggesztésre kerültek. Ezen vállalkozások türelmi időt kaptak arra, hogy teljesítsék az állammal szembeni kötelezettségüket. De fizetési könnyítések is jönnek, lehetségesek a vállalkozások szempontjából. A kormány elvárja, hogy a NAV méltányosan bírálja el ezeket a kérelmeket. Folytathatnám, folytatom is az áfa-visszatérítés könnyítésével, hiszen 75 napról 30 napra csökkent az áfa-visszatérítés határideje - megbízható adósoknál 30 napról 20 napra -, jelentős likviditási könnyebbséget okozva ezzel ezen vállalkozásoknak. Azt gondolom, hogy egy percben folytatva, kerek képet kapunk arról, hogy mit tett a kormány a költségvetés, illetve az adókönnyítések terén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. A képviselő urat illeti meg a szó. BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm szépen a válaszát. Rendkívül fontos, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló erőforrásokat oly módon használjuk fel a válságban, hogy abból a lehető legkevesebb vesszen el, és a lehető leghatékonyabban tudjuk ezt a válság kezelésére használni. Nyilván fontos, hogy megvédjük a jelenlegi munkahelyeket, és ugyanilyen fontos, hogy a kieső munkahelyek után új munkahelyeket tudjunk létrehozni, hiszen ahogy Szijjártó miniszter úr többször is elmondta a mai nap folyamán, a magyar gazdaságpolitika egyik filozófiai alapja az, hogy a munkára építjük a gazdaság teljesítményét. Az ellenzékkel kapcsolatosan annyit szeretnék mondani, hogy bár természetesen tisztelet a kivételnek, eddig a kritikai vagdalkozáson kívül sok mindent nem sikerült hozzátenni a koronavírus által okozott gazdasági sokk kezeléséhez. Természetesen megértem azt, hogy hozzászoktak ahhoz, hogy Gyurcsány Ferencnek harminc programja volt, amit bejelentett, és egyik sem sikerült, de higgyék el, nekünk most is sikerülni fog, ahogy 2010 után is sikerült a válságot kezelni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Azért egy dologban, ha összehasonlítjuk a 2008-9-es válságot a jelenlegivel, egy dologban biztosan különbözik a két válság, hiszen akkor az állam, lényegében a kormány fizetésképtelenné vált, ezért kellett azonnali hitelt fölvennie. Jelenleg viszont bajban vannak a munkavállalók, az emberek, családok, bajban vannak a vállalkozások, a munkáltatók, de az állam, a költségvetés nincs bajban. Hiszen ebben a nehéz időszakban sem azt mondjuk, hogy hitelt szeretnénk fölvenni és abból szeretnénk finanszírozni a gazdaság újraindítását, hanem költségvetési átcsoportosítással vagy olyan egyedi adókivetéssel, ami a bankokat és a multinacionális cégeket fogja sújtani. Tehát az akkori válságkezelést és a mostani válságkezelést nem lehet összehasonlítani.