Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 14. kedd - 119. szám - Ungár Péter (LMP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Ki gondol a szociális ágazatra?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1505 Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Azt, hogy az államnak dolgozó magyar emberek milyen nagy munkát végeznek a jelenlegi járványhelyzetben, mindannyian látjuk. Nincs ez másképp a szociális dolgozókkal sem. Ezért sem értem, és kérem államtitkár urat, hogy adjon magyarázatot arra, hogy a szociális dolgozók miért nem kaptak semmilyen egyszeri juttatást az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan, hiszen ugyanúgy kitettek a járványnak, és ugyanúgy emberfeletti munkát végeznek 0-24 órában. Egy másik ügyet ugyanakkor szeretnék még előhozni, ami számomra elég megdöbbentő. Csütörtök este az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kulturális dolgozóknak a közalkalmazotti státuszáról elküldött egy javaslatot véleményezésre a szakszervezeteknek. Kedd reggelt adták meg határidőnek, tehát járványhelyzet közepén a húsvéti hétvégét adták meg egy ilyen komoly törvény véleményezésére. Ráadásul úgy, hogy ezek a szakszervezetek értelemszerűen nem tudtak konkrét egyeztetést végrehajtani, hiszen nem tudnak személyesen találkozni sem egymással, sem a minisztériummal. Az a helyzet, hogy a szakképzésben dolgozókat a Fidesz már korábban kivette a közalkalmazotti státuszból, most ezt kívánják tenni a kulturális dolgozókkal, azért, mert önök mindent elkövetnek, hogy azok, akik az államnak dolgoznak, ne rendelkezzenek egy egységes erővel, amivel a munkajogukat ki tudják harcolni. Ezt azért csinálják, hogy mivel ezek az emberek a munka törvénykönyvénél nagyobb biztonságot kapnak a közalkalmazotti státusztól, ezeket elvegyék tőlük. Szép dolog az a 6 százalékos emelés, amit a kulturális dolgozók kaptak, ugyanakkor ez a 6 százalékos emelés egyáltalán nem elégíti ki őket, hiszen önök 2015-ben ígértek először életpályamodellt a kulturális dolgozóknak, azt az életpályamodellt, amit azóta csak a PIM-nél vezettek be. Az a helyzet, hogy ezek az emberek is elengedhetetlen feladatot végeznek, főleg egy olyan kormány szempontjából, amely magát nemzeti kormánynak tartja. Az a kérdésem, hogy miért most foglalkoznak ilyen rosszul a kulturális dolgozókkal. (Taps a DK és a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Két percben a teljes szociális szféráról és a teljes kulturális szféráról nyilván nem lehet beszélni, ugyanakkor fontos azt elmondanunk, képviselő úr, hogy idén januártól egy 14 százalékos béremelés megvalósult a szociális szférában. Nyilván mindnyájan arra törekszünk, hogy ez minél magasabb értékű legyen. De ahogy volt korábban, 2014-ben ágazati bérpótlék, aztán ágazati bérkiegészítés, összevont pótlékemelés, tehát többféle emelés megvalósult már az elmúlt években is, és idén tovább tudott nőni a szociális szférában az átlagbér, átlagosan bruttó 30 ezer forinttal, azt hiszem, ez is sokak számára előrelépést jelent. És ha megnézi, hogy a korábbi időszakban hogyan voltak ők anyagilag megbecsülve, azt láthatja, hogy volt olyan év, amikor fizetéscsökkenés volt. Itt most szerencsére egy ilyen fizetésnövekedéssel állunk szemben. A másik terület, amit érintett, hogy egy törvényjavaslatot fog a kormány előterjeszteni, és előtte, mielőtt benyújtotta volna a parlamentnek, ezt megküldte az ágazati szereplőknek a kulturális szféra kapcsán. Ön is említette, ott is egy béremelésről beszélhetünk. Tehát az idei évben nemcsak az egészségügyi szakdolgozóknál, nemcsak a pedagógusoknál, nemcsak a szociális szférában dolgozóknál, de a kulturális szférában dolgozóknál is egy béremelésről döntött a kormányzat - és ennek a többletforrásait teremti elő -, és emellett egy törvénymódosítás is megvalósul. Önök heteken keresztül mást sem mondtak korábban, hogy a parlament most kiiktatásra fog kerülni, és Magyarországon nem lesz törvényalkotás. Majd most azzal találkoznak, hogy benyújtásra kerülnek azok a törvényjavaslatok, amelyeket a kormány részben korábban is jelzett, hogy mely területeken kíván törvényjavaslatokat benyújtani. Most pedig azt kritizálják, hogy miért van törvényalkotás a parlamentben, és azt megelőzi nyilván egy ágazati egyeztetés az ágazati
