Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1433 programra is kihat. Sokan számonkérték azt, hogy ad hoc módon, nem tervezetten, nem átgondoltan, koncepció nélkül került ide ez a törvényjavaslat. Egyrészt elhangzott egy korábbi, közgazdász által írt publikációra való utalás, és azt is elmondanám, hogy nem elegáns, ha az ember olyanra hivatkozik, ami saját magára vonatkozik, de mégis muszáj lesz. Azt mindannyian tudják, hogy én két cikluson keresztül rektor voltam, és a Rektori Konferenciában is tevékenykedtem. Gyakorlatilag négy évvel ezelőtt a Rektori Konferenciában elindult egy olyan gondolkodás, hogy hogyan tudnánk a magyar felsőoktatási rendszerben valami olyan változást hozni, ami ezeket a kötöttségeket, amelyek ma jellemzőek az állami felsőoktatási intézményekre, az a közeg, amiben élnek és dolgoznak, élünk és dolgozunk, nem egy könnyű közeg. Különösen egy olyan szférában, amelyiktől elvárják a napi megújulást, elvárják a jövőbe mutatást, elvárják azokat a tudományos eredményeket, amelyekből innováció lesz, amelyek megjelennek a társadalomban, a gazdaságban, és azt előreviszik. (17.30) Három évvel ezelőtt januárban, tehát 2017 januárjában a Corvinuson volt egy felsőoktatási tudományos konferencia. A Rektori Konferencia elnökeként fölkértek, hogy tartsak egy előadást. Az előadásomnak azt a címet adtam: „Lehetséges kitörési pontok a magyar felsőoktatásban a XXI. század elején”. Nem terhelem önöket azzal, hogy abból bármit is idézzek, de mégis idézek valamit, ami nem tőlem származik. Egyébként annak az előadásnak az anyaga a Valóságban egy évvel később megjelent, a 2018. évi 2. számában. Az egésznek az a címe - beszélgettünk a felsőoktatásról, és a publikációra vonatkozó vélemény az volt: „Egészen bátor, a jelen keretekből szinte merészen kitörő elképzelései csak nekünk tűnhetnek meglepőnek, de egy kis átgondolás után érthetővé válik, miért lenne hasznos, sőt miért lenne szükség ilyen, nevezzük így, paradigmaváltásra. Van, ahol már megtették, s eredményesen tették.” És ezt mind Bazsa György egykori rektor, MAB-elnök írta. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy ez a gondolkodás régóta ott van a felsőoktatásban, az MRK-ban is. Akkor, amikor egyébként a Corvinus szerepelt itt, én nem itt ültem, illetve nem is ebben a teremben volt, hanem a páholyban ültem, mert akkor EMMI-államtitkár voltam, és annak idején a corvinusos törvény-előterjesztést Palkovics miniszter úr hozta a parlamentbe. Az anyagban is és az expozémban is volt utalás a Corvinusra, de egy nagy különbséget szeretnék elmondani, illetve arra fölhívni a figyelmet. Annyiban a mostani javaslat hasonlít a Corvinus-modellre, mint hogy alapítványi, de teljesen más koncepcióra épül; abban igen, hogy alapítványi, de más finanszírozási háttérrel. Egyébként a Corvinus többször előkerült, azt gondolom, hogy az egyetemet nem kell eltemetni. A Corvinus finanszírozása több lábon áll. Egyébként a hallgatók jelentős számban ott tanulnak, vannak bevételeik, vannak olyan egyéb programjaik, amelyek szintén bevételt teremtenek, illetve más forrásból is vannak. A Corvinusnak több évre való tartaléka van, egy ilyen átmeneti helyzetet - bízzunk benne, hogy ez egy átmeneti válsághelyzet, amit a vírus váltott ki, és amelynek gazdasági következményei lesznek - minden további nélkül át tud vészelni. Azt gondolom, ott megvan mindaz a szellemi és infrastrukturális potenciál, amivel ezt a helyzetet is meg annak idején az átállást is tudták kezelni. Hogy miben különbözik, arra már utaltam. Tehát akkor, amikor mi modellváltásokban gondolkodunk, egy olyan törvényi környezetet szeretnénk az egyetemeink számára megteremteni, amelyikben az alapfunkciók a lehető legnagyobb teljesítményt tudják kihozni az intézményekből. Alapfunkció nyilván az oktatás, képzés, ehhez kapcsolódóan a továbbképzések; alapfunkció a tudományos kutatás, és ma már követelmény, hogy az ne csak alapkutatás legyen, hanem alkalmazotti kutatás és innováció, és ha lehet, termékfejlesztés s a többi. Azért fontos a törvénynek az a része, amelyik három lábon álló finanszírozásról szól, mert ma kifejezetten gyakorlatilag csak a hallgatói létszám alapján finanszírozzuk az intézményeket, jóllehet, a legtöbb intézménynek más úton is van bevétele. Borzasztóan fontosnak tartjuk azt, hogy legyen egy fenntartási láb, amely az intézményi ingatlanfenntartásról szól, és a magam részéről még
