Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
1410 történtek azóta - összevonások, kivonások, földrajzilag távol eső helyek, Georgikon, és a többi -, nem látom mögöttük azt a koncepciót, azt a hosszú távú stratégiai koncepciót, amiről egyébként a felsőoktatási stratégia beszél. Tehát az indoklási részével államtitkár úrnak teljes mértékben azonosulni tudok. Nyilvánvalóan ez lenne a közös ügyünk. Azt látom viszont, hogy ezekben az összevonásokban, kivonásokban az elmúlt tíz évben nem nagyon láttam koncepciót, és ugyanezt látom itt is, még egyszer mondom, az agrártudományi részt kivéve, gyakorlatilag. Hogy bizonyos karok vezetőit, mondjuk, eléggé villámcsapásként érik az ilyen átszervezések, azt a Fidesz-kormány alatt megszoktuk, hogy nem nagyon egyeztetnek az érintettekkel, de azt gondolom, hogy itt nagyon komolyan végig kellene egyszer úgy gondolni ezeket az összevonásokat, ami valóban egy hosszabb távú, koncepcionálisan előremutató képzési szerkezet kialakításához vezethet. Kimondottan üdvözlöm azt a finanszírozási rendszert, amelyet ez a törvényjavaslat nekünk végre idenyújt. Valószínűleg államtitkár úr olvasta a Jobbik 2018-as választási programját, amelybe szó szerint ezt így írtam bele (Nacsa Lőrinc: Éjjel-nappal. - Derültség a kormánypárti sorokban.), hogy miután tíz év alatt ezt fokozatosan lebontotta a Fidesz, legyen végre újra háromlábú a rendszer, az oktatás, a kutatás, és a fenntartási költségek rendesen megint odajussanak az egyetemekhez, mint egyébként korábban ilyen formában, soha nem olyan minőségben, de azért megvoltak a pántlikázott pénzek, különös tekintettel a kutatásra, hiszen itt azért, főleg a nagy tudományegyetemeken ezzel voltak problémák. Összefoglalóan: ez egy nagyon érdekes törvényjavaslat, amelynek a legtöbb részét - azt hiszem, a vezérszónoki felszólalásomból is kiderült - mind szakmai, mind egyéb érvek alapján támogatni tudom. A második fele viszont komoly kérdőjeleket vetett fel, és tisztelettel várom államtitkár úr válaszát az általam felvetett kérdésekre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik és az LMP soraiból.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük szépen az expozét. Részletekbe nem kívánok amiatt belemenni, majd nyilván a vitában lesz erre lehetőség később, amikor fölmerülnek kérdések is, hiszen a részletekbe azért nem kellene belemenni, mert mind államtitkár úr, mind Pósán képviselőtársam is részletesen kifejtette a törvényt. Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a magyar pedagógusoknak, egyetemi oktatóknak, tanároknak, hogy a mostani helyzetben is egy elég magas fokú és magas szintű helytállásról tesznek tanúbizonyságot. Amikor digitális távoktatás van, amikor az egyetemek, főiskolák fizikailag zárva vannak, de az oktatás folyik, és amikor a középiskolák, általános iskolák is helytállnak, azt gondolom, hogy ezért is megilleti őket a köszönet, ezért a helytállásért. Erről ritkábban beszélünk itt az Országgyűlésben, de szerintem nagyon fontos, hogy ha már egy ilyen témához érkeztünk, akkor erről ejtsünk egypár szót. A nemzeti kormánynak 2010 óta változatlan a célja. Az a célunk, hogy hatékony, versenyképes nemzeti felsőoktatási rendszert építsünk ki, amely piacképes, innovatív, XXI. századi tudást is ad a diploma mellé. Az ellenzék által sokat szidott magyar egyetemek magas színvonalának köszönhető, hogy olyan diplomás fiatalokat bocsátanak ki, akikért a világ legnagyobb presztízsű cégei is sorban állnak. A magyar közoktatás és a magyar felsőoktatás színvonalát is dicséri, hogy olyan képzett fiatalokat adtak, akiknek részben köszönhető, hogy 2010 után talpra állt és folyamatosan növekedett a magyar gazdaság. Az elmúlt két évben a mostani válságig 5 százalékos volt a gazdasági növekedés. Az elmúlt években számos multinacionális vállalat választotta kutatási-fejlesztési, innovációs helyszínéül Magyarországot - a BlackRock, a Siemens-csoport, az Ericsson, az ExxonMobil vagy éppen a BMW -, részben szintén köszönhetően a magyar oktatási intézményeknek és az ott végzett
