Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1406 rangsorokban milyen pozíciót tudnak betölteni. Tudjuk, hogy rengetegféle ilyen nemzetközi mérési kritériumrendszer van. Ennek függvényében más és más pozíciókat tudnak az egyes hazai egyetemek elfoglalni, de trendeket mindenképpen jeleznek, és azt gondolom, hogy helyes, ha ez a későbbiekben bekerül azon elvek közé, amelyek a finanszírozást meghatározzák. Ennek már csak egy továbbgondolandó feladata van, de ezt nyilván nem ennek a törvénynek a keretében kell rendezni, hogy ezeket a szempontokat utána az intézmények falain belül is le lehessen bontani. Magyarán, ez a fajta teljesítményelv az egyetemek egyes karain belül, intézetein, tanszékein belül is értelemszerűen hangsúlyosan szerepet kaphassanak, és személyre lebontottan is érvényesíthetők legyenek. Szerintem ez egy jó és hasznos irány. Egyébként tudomásom szerint a legtöbb hazai egyetemen ilyen típusú gondolkodás már el is indult, vagy ilyen munkacsoportok fel is álltak, hogy az egyetemek falain belüli teljesítményhonorálásokat hogyan és milyen kritériumok mentén kelljen megcsinálni. Nyilvánvalóan nagyon nehéz egységes rendszert kitalálni, hiszen nagyon sokféle tudományterületnek nagyon sokféle kritériuma van, de természetesen erre törekedni kell. Én kifejezetten hasznosnak tartom a javaslatnak azt a részét, amely arra vonatkozik, hogy az állami felsőoktatási intézményekkel azonos feltételek mellett lehet egyházi és magán felsőoktatási intézményeknek is állami finanszírozást adni, amelynek a kritériumait és az elvi kereteit világosan lefektetik. Ehhez szükségeltetik a szakminiszteren kívül még az államháztartásért felelős miniszter egyetértése is, tehát ilyen értelemben pénzügyi, gazdasági szempontból kellőképpen körül van járva. A törvényjavaslat szakmai módosításait én a magam számára nézve logikailag öt csoportba sorolom. Az első a felsőoktatás szervezeti kérdései, a hallgatókat érintő kérdések, a felsőoktatás nemzetköziesítését elősegítő javaslatok, a pedagógusképzésre vonatkozó javaslatok, illetve a deregulációs javaslatok. Ha a felsőoktatási szervezeti módosításokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy itt egyrészt van egy komoly jogi aktualizálás, ha úgy tetszik, lényegében technikai módosítás. Olyan típusú változtatásokat kell átvezetni a felsőoktatási törvényen, amelyek egyébként más területen már bekövetkeztek, például a szakképzésben bekövetkeztek. Szakképző intézmények kerültek felsőoktatási fenntartásba is, tehát értelmes és logikus, hogy az itt bekövetkezett változásokat, jogi módosulásokat a felsőoktatást szabályozó törvényben is megjelenítjük. Hasznosnak tartom azt a felvetést vagy módosító javaslatot, mely szerint a felsőoktatási intézmény mint jogi személy további jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet tud létrehozni. Ez különösen abban az esetben lesz fontos a napi gyakorlat szempontjából, amikor egy intézménynek olyan egységei vannak, amelyek földrajzilag egyébként jóval távolabb helyezkednek el. Ilyenkor a napi ügyintézés szempontjából ez egy jelentős könnyebbséget jelent. Már most is vannak értelemszerűen ilyen intézmények, a jövőben is lesznek. Ilyen szempontból erre jóval rugalmasabb lehetőséget tudunk kínálni. A hallgatókat érintő módosítások tekintetében, azt hiszem, hogy a pedagógusképzésre vonatkozó előterjesztés kifejezetten szerencsés, hiszen itt gyakorlatilag új felvételi eljárás nélkül vehet fel valaki tanárszakot mesterképzési szakokkal párhuzamosan, tehát nem kell ilyen értelemben egy esztendőt várni. Ez jelentősen meggyorsít dolgokat. A szakmai tanárképzésben ez biztos, hogy nagy segítséget jelent, mondjuk, a mérnöktanárok esetében, de egyébként a közismereti tárgyakat oktató, a közoktatásban majdan dolgozó pedagógusképzés szempontjából is jelentős segítséget tud nyújtani. Ezzel együtt emeljük ki azt, hogy a tanárszakot vállalók állami ösztöndíjjal támogatott féléve így legfeljebb két félévvel, de meghosszabbítható lehet. A hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos szabályozást szintén előremutatónak tartom. Ebbe bekerül az is, hogy a felsőoktatási intézményben nemcsak a tanulmányaival nem összefüggő tevékenységet végezhet, mit tudom én, mondjuk, könyvtárban vagy tanulmányi osztályon, vagy a hivatalban, ha úgy adódik, hanem a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben is, hiszen erre is, hál’ istennek, egyre több példa van már az országban, hogy az egyetemek valamilyen módon tulajdonosok vagy tulajdoni hányaddal bírnak gazdálkodó szervezetekben.
