Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 8. szerda - 118. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1335 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Őt követi majd a felszólalások sorában Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónoka. Öné a szó, képviselő úr. BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Itt fekszik előttünk a Budapest-Belgrád vasútvonal-újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslat. Ezt a nemzetgazdasági jelentőségű és közlekedéstörténetünk egyik legjelentősebb vasútfejlesztését hétfő óta több ellenzéki megszólaló a következő évek legkártékonyabb és legpazarlóbb beruházása jelzővel, vádjával illette. Ha ez a törvény emberből lenne, már elmenekült volna az országból. Vezérszónoki hozzászólásomban meg kívánom világítani, hogy mekkora hiba is lenne erről lemondani, lemondanunk egy végeredményében logisztikai fejlesztés nyújtotta több évtizednyi gazdasági, társadalmi és környezeti előny esélyéről, és lemondani egy nagy térség komplex gazdaság- és területfejlesztéséről. Most az elején kell tisztázni, hogy a logisztika információk, áruk és anyagok áramlása kezdőpont és végpont között, melyet a gazdasági és fogyasztói igény hoz létre és mozgat, magyarán, ennek az igénynek a maximális kielégítése a logisztika feladata. De a logisztika nem működik infrastruktúra nélkül, nem működik az infrastruktúra folyamatos és egyre modernebb megépítése és fejlesztése nélkül, ami mozgatja és versenyben képes tartani egy ország, egy közösség gazdaságát, életét, mindennapjait. Ennek az infrastruktúrának a fejlesztése és biztosítása a gazdaság és a társadalmak számára elsősorban állami feladat és felelősség, legjobb esetben befektetés a jövőbe. Magyarországon az autópályák, repülőterek, logisztikai központok, folyami kikötők, energetikai hálózatok állami felelősséggel és tehervállalással épültek, de így épülnek a vasútvonalaink is. A mai modern korunkban a logisztikai eszközrendszereket továbbfejlesztették az új igények kielégítése miatt, és megszületett az intermodalitás. A vízen érkező konténeres árut vasúti vagy közúti vagy légi szállító eszközökre pakolják, és úgy juttatják célba, magyarán: a globalizmus zászlóshajója és fő mozgatója a tengeri szállítmányozás lett a politika helyett. (9.40) Egy ilyen intermodális, Európát észak és dél között összekötő, egyik legnagyobb jelentőségű és komoly jövő előtt álló korridorja, szállítási útvonala az 1882-ben épült, százezres számú MÁVvonal, ismertebb nevén a Budapest-Kelebia, de most és a továbbiakban a Budapest-Belgrád vasútvonal. A geopolitikai és szomszédsági politikán jóval túlmutat ez a vasútfejlesztés, hisz jelentősége túllép Magyarországon, sőt gyakorlatilag Európán is, hisz Magyarországnak, ahogy minden okos és pragmatikus európai államnak, a Kína és Ázsia irányába való nyitás egyik döntő fejlesztése lesz. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt, a Budapest-Belgrád vasútvonal törvényének vitájában is látni kell, hogy a tengeri áruszállítás a világgazdaság egyik motorja és fenntartója, ezért tudnunk kell, hogy a küldemények, a nem ömlesztett áruk a világ tengerein érkeznek Európa partjaihoz, és mintegy 95 százaléka az áruknak így érkezik. Ebből nem tudjuk magunkat kivonni. Nagyon komoly lehetőség egy ekkora fejlesztésben, hogy ki képes, melyik ország, melyik város, városok képesek - a tranzit mellett fekvő városokra gondolok elsősorban - az árutömeg megállítására, hozzáadott értékének növelésére. Magyarán, amelyik ország rendelkezik ilyen infrastruktúrával, az az állam és azon városok gazdasági jövője és esélyei nagyban biztosítottak és megnőnek. Tehát Magyarországot abba a helyzetbe kell hozni, hogy rendelkezzen a XXI. században olyan XXI. századi infrastruktúrával, ami megkerülhetetlenné teszi a most végképp megváltozó világban. Nekünk erre a kihívásra a MÁV 150-es fővonalának a felújítása és világszínvonalúvá történő fejlesztése az egyik válaszunk. Tisztelt Ház! A Budapest-Kelebia vasútvonalat utoljára 1968-ban újították fel, felsővezetéket 1977-80 között húztak a vonal fölé, tehát pontosan 40-43 éve nem történt komolyabb fejlesztés Magyarország, Európa és Közép-Európa egyik legfontosabb vasúti korridorján. Hogy a XXI.
