Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1238 Megyei Kormányhivatal az, aki szakhatósági véleményt ad ki akkor, ha 400 négyzetméteren felüli kereskedelmi építmény esetében funkcióváltás történik, és ennek engedélyezése az ő diszkrecionális joguk. Persze látjuk egyébként, hogy Hajdú-Bihar megye olyan mértékben kormánypárti, hogy például a büntetőügyekben az összes politikailag érintett ügyet is a Debreceni Törvényszék tárgyalja. Tehát úgy tűnik, hogy Hajdú-Bihar megye kormányhoz való hűsége minden szakterületen olyan módon érvényesül, hogy tulajdonképpen egy ilyen „kormány kinyújtott keze” szerepet játszik. De mi az, ami még ebben a javaslatban elfogadhatatlan? Az 57/C. § (2) bekezdése azt mondja, hogy úgy módosítja a hatóság szakhatósági állásfoglalásának kérdését, hogy 60 nap helyett 75 nap alatt adható ki, és újabb olyan könnyítéseket tesz a hatóság számára, hogy szinte korlátlan ideig húzni tudja az eljárást, mire döntést hoz, pedig az indoklás szerint itt a könnyítés volt a célja a kormánynak. El nem tudom képzelni, hogy ezekkel az új módosításokkal ez be fogja a hozzá fűzött reményt váltani. Számomra továbbra is elfogadhatatlan - és azt kell mondanom, hogy a kormány komisszárjai azok, akik a kormányhivatalok útján az egész közigazgatási engedélyezési eljárást uralják -, egyáltalán nem tudom elfogadni, hogy a jegyző kezéből ezt a jogkört ki kellene venni. Úgyhogy - ha egyébként a javaslatra igent szavaztunk volna - ez az egyik fontos módosítás, ami miatt biztosan nincs szüksége az önkormányzati hivataloknak arra, hogy kormányhivatali kézi vezérléssel legyenek működtetve. Egy jegyző is pontosan, tisztességesen, a jogszabályok, az életviszonyok és a méltányosság alapján ezeket a döntéseket meg tudta volna hozni. Az is a javaslatban szerepel, az a bizonyos téma is, hogy hogyan történik a 400 négyzetméter feletti építmény rendeltetésének változtatása kereskedelmi rendeltetésre. Eljutottunk oda, hogy egészen a miniszterig kerül föl például az, ha egy 420 négyzetméteres éttermet akar valaki kereskedelmi tevékenységben működtetni, egészen a miniszterig kell felmenni engedélyeztetésért, hogy az a funkcióváltás, az a funkciókialakítás megtörténhessen. Hát, elnézést kérek, itt mindig a demokráciáról beszél a kormányzat. Komolyan Orbán Viktor fogja eldönteni, hogy 400 négyzetméter felett egy kereskedelmi egységet lehessen működtetni?! Ez a javaslat ugyanis ezt tartalmazza. Miért kell ezért egy miniszterig felmenni? Tehát visszahozzuk a pártállami viszonyokat? Ráadásul egy miniszter által működtetett bizottságnak - tehát még egy bizottságot is hoznak létre, ez a nem tudom, hányadik gittegylet - az emberek mindennapjaiban, vagyis jelen esetben a gazdálkodó szervezetek mindennapjaiban uralmi pozíciót kívánnak adni. A következő fontos kérdés a 2006. évi LIII. törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kérdése. Itt egy új 11/C. § új (5) bekezdése születik, ahol is azt mondja, hogy ha ilyen beruházás telkére átnyúlik a szomszédos ingatlanon álló építmény, akkor ezen építmény tulajdonosát bontásra kell kötelezni. Hát, azért én így elképzeltem ezt a szituációt! Mondjuk, 80 éve áll egy építmény, amely nem tudjuk, milyen okból, de átnyúlik egy másik területre, és akkor hirtelen így 80 év után azzal szembesül a tulajdonos, aki esetleg nem is vette ezt észre, mert nem tanulmányozta a telekkönyvi viszonyokat, nincsenek kerítések, nem történt meg soha egy olyan hatósági aktus, amellyel ezt ő felismerhette volna, majd egyszer érkezik egy követelés, hogy bontsd a házat. Hát, ez óriási! (Dr. Lukács László Györgyöt a jegyzői székben dr. Varga László váltja fel.) Nem értem: ha már azt mondta Orbán Balázs államtitkár úr, hogy a természetes életviszonyokhoz, a könnyítéshez kívánják a szabályokat igazítani, akkor ezt a szituációt nem szimulálták? Miért nincs benne a javaslatban alternatíva? Ugyanis tudjuk jól sokan, hogy vannak olyan telekhatárhelyzetek, hogy ha átnyúlik egy építmény, akkor az ahhoz illeszkedő földterületet telekrendezéssel hozzá lehet csatolni, így akkor tulajdonképpen nincsen közösen birtokolt terület, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást is meg lehet valósítani, nem kell bontani, és a tulajdonos nem kerül ilyen iszonyatos helyzetbe. És azt hisszük, a javaslat könnyít, mert esetlegesen, ha erre nem kerül sor, akkor valamifajta egyszerűbb eljárás követi ezt a problémát, de nem, betereli a bírósági rendszerbe. Hát, elképzeljük, egy ilyen per meddig tart?! Ha én arra törekszem, hogy a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások minél hamarabb, hatékonyan meg
