Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1233 döntések álltak be az ügyük esetében. Ugyanez a tapasztalat egyébként az önkormányzati igazgatás szintjén. Mindez nincs összhangban a közpénzek hatékony és költségtakarékos felhasználásával és egyébként a józan ésszel sem. Egyébként a jelentős költségekkel szemben az ügyfelek pénzügyi visszatérítése minimális, miközben, ahogy mondtam, éves szinten félmilliárd forint kiadást jelent a függő hatályú döntésekkel kapcsolatos kézbesítési kötelezettség. Az ügyfelek részére minimális összeg kerül így visszafizetésre. Ez egyébként örömteli dolog, hiszen ez azt mutatja, hogy a hatóságok tartják a rendelkezésükre álló és a törvény által meghatározott eljárási kereteket. Csak a kormányhivatalok esetében 129 esetben került sor az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetésére. Ez nem tette ki a 10 millió forintot, és 1606 esetben került sor 10 ezer forintos összeg megfizetésére az ügyfeleknek. Így a visszafizetett, kifizetett összeg 16 millió forint volt összesen kormányhivatali oldalon. Tehát miközben a függő hatályú döntések, mely egy tájékoztató jellegű aktus, az ezzel összefüggő postaköltség majdnem félmilliárd forintot tett ki 2018-ban, az ügyfelekhez mindössze 25 millió forint - össze kell adni a 10 millió és a 16 millió forintot -, 26 millió forint került megfizetésre, vagyis 18-szor annyiba kerül az államháztartásnak az intézkedés, mint amennyit az az érintett ügyfeleknek hoz. A fentiek alapján azt remélem, hogy majdan arra a konszenzusra juthatunk, hogy bár számos pozitív következménye volt ennek az intézkedésnek, és természetesen fontos is az, hogy a hatóságokat valamilyen szankció terhelje, amennyiben nem hozzák meg időben a döntésüket, a függő hatályú döntés intézménye, tehát az a forma, amilyen módon ez a jogintézmény működik, felesleges többletterhet okoz a hatóságoknak, és ahogy említettem, az ügyfelek számára is nehezen értelmezhető. Mindezek alapján ebben a törvényjavaslatban arra teszünk javaslatot, hogy a függő hatályú döntés jogintézménye szűnjön meg azzal, hogy az abban foglalt joghatások továbbra is legyenek az általános hatósági eljárás részei, anélkül, hogy arról a hatóság előzetesen külön döntést hozzon. (13.50) Tehát továbbra is mindenkit és minden eljárást a sommás eljárások felé kívánunk terelni, illetve, amennyiben a sommás eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, akkor is az eljárási határidőket a hatóságnak tartania kell, és ha ezeket az eljárási határidőket nem tartja a hatóság, akkor az illeték-, illetőleg igszolg-díj visszafizetési kötelezettsége továbbra is terheli a hatóságot, csak erről postai úton a normál menetben az ügyfél külön tájékoztatást nem kap. De emellett azt is rögzítenénk, hogy az ügyfél, amennyiben erre lehetőség van, elektronikusan, tehát e-mailes úton kapjon tájékoztatást a teljes eljárás ügyintézési határidejéről, a határidő-túllépés jogkövetkezményeiről, és arról, hogy a hatóság a továbbiakban nem a sommás eljárás, hanem a teljes eljárás szabályai szerint jár el. (A jegyzői székben Földi Lászlót Gelencsér Attila váltja fel.) Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ennek a törvényjavaslatnak elsődleges és legfontosabb célja ennek a változtatásnak a kodifikációs célú leképeződése, de emellett számos más közigazgatási tárgyú kérdés rendezésére is javaslatot teszünk ebben a törvényjavaslatban. Az egyik, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával a 400 négyzetméter vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatása során az eljáró hatóság eddig a járásszékhely, települési önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője volt. Itt most már az első pillanatban, a félreértések elkerülése végett aláhúzom, hogy ez azt jelenti, hogy államigazgatási hatósági jogkörben, nem önkormányzati hatósági jogkörben járt el ebben az eljárási formában a jegyző, és a törvényjavaslat, valamint azzal összefüggésben természetesen a kormányrendeleti szintű szabályozás alapján az építési hatósági eljárások 2020. március 1-jével
