Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1231 szeretnének fizetéshez jutni, a megélhetésüket biztosítani, hogy az agráriumban van idénymunka, van szezonális munka, van biztos megélhetés. Végezetül, hadd köszönjem meg még egyszer mindnyájuknak azt, hogy együtt gondolkodhattunk ilyen súlyos és nehéz kérdésről, és nagyon hálás vagyok azért, hogy ez az együttgondolkodás tud bennünket segíteni és erősíteni abban, hogy mindazt a birtokpolitikai rendezést, ami még hátravan e törvény kapcsán is és a következőkben is, az idén le tudjuk zárni, és úgy tudjuk 2020-at majd zárni, hogy azt tudjuk mondani, hogy mindazt a rendszerváltozáskori örökséget, terheltséget, amit a birtokpolitikában megörököltünk, az idei esztendővel lezárjuk. Köszönöm mindnyájuknak, hogy ehhez a munkához hozzájárulhatunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Most soron következik az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/9934. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Orbán Balázs államtitkár úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. (13.40) DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány kiemelt célkitűzése volt az elmúlt tíz évben a közigazgatási hatósági eljárások egyszerűsítése és az eljárások jelentős gyorsítása. Ez egyúttal egy paradigmaváltást is jelentett, ugyanis nem is olyan régen még azok az idők voltak, amikor a hatóságok és az ügyfelek között sem partneri viszonyról, hanem alá-fölé rendeltségi viszonyról beszélhettünk, és azt gondoljuk, hogy egy olyan közigazgatási rendszerünk volt Magyarországon, amely sokféle jelzővel lenne illethető, ettől most eltekintenék, de az ügyfélbarát szolgáltató közigazgatás jelzőjét nem lett volna helyénvaló alkalmazni. 2010-et követően a közigazgatási rendszer módszeres, szisztematikus, tervszerű megújítására és a szolgáltató közigazgatás peremfeltételeinek kiépítésére került sor. Ezek közül a legfontosabb változás a kormányablakrendszer kialakítása volt 2011-től. Ma már 300 fölött van országosan a kormányablakok száma. Ennek az a lényege, hogy egyablakos ügyintézést ügyfélbarát módon tudunk lebonyolítani. Jóval tízmillió fölött van az ügyszám, amelyet jelen pillanatban a kormányablakok bonyolítanak le. Ez az infrastrukturális része a közigazgatás megújításának. De egyébként van egy eljárási oldala minden bürokráciacsökkentésnek is. Ennek a kulcspontját a 2014-ben induló kormányzati ciklus jelentette, ugyanis akkor fogadta el a kormány „A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020” című dokumentumot, amely hat évre határozta meg a menetrendet. Ezt követően több bürokráciacsökkentő és állami rezsicsökkentő jogszabálycsomagot fogadott el a parlament és a kormány. Végezetül ennek egyfajta sarokpontjaként az Országgyűlés az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt fogadta el, 2016. évi CL. a törvény száma, amely 2018. január 1-jei hatálybalépésével valóban új szemléletet és új közigazgatási hozzáállást hozott.
