Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
1214 az időkeret leteltét.), de mi van akkor, ha az import elakad? Van-e elég élelmiszer-tartalék Magyarországon? Köszönöm szépen a türelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak. Őt majd Apáti István és Z. Kárpát Dániel fogja követni. FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztázzunk néhány kérdést! Most a koronavírussal kapcsolatosan az ellenzék, látom, teljesen megzavarodott. Egyszer azt hiányolja, hogy miért nem fog majd működni a parlament, ha rendkívüli felhatalmazást kap a kormány a koronavírussal kapcsolatosan, aztán amikor azt látja, hogy működik a parlament, akkor meg azt kérdezi, hogy miért hozunk be szakmai törvényeket ilyen vészterhes időszakban. (Z. Kárpát Dániel: Ha van egy jól felkészült miniszter, ne rontsd már a színvonalat, légy szíves! - Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) (12.20) Ha valaki meghallgatta volna Nagy István miniszter úr januári megszólalásában, egy sajtótájékoztató keretében a minisztérium tervezett jogalkotási szándékát, és azt végigolvasta volna számtalan médiumon keresztül, amely közölte, az pontosan láthatta volna, hogy ennél még sokkal több is van a miniszter úr tarsolyában, hogy milyen törvényeket szeretne behozni, és tartok tőle, hogy még egy-kettő be fog jönni. Tehát attól, hogy a koronavírussal kapcsolatosan a kormány teszi a véleményem szerint helyes tennivalóit, még a parlament az éppen szükséges jogalkotásokat el kell hogy végezze. Aki megnézte a mai és a holnapi napnak a szakmai előterjesztéseit, az láthatta, hogy mi egyébként tesszük a dolgunkat. Egyszerűen nem értem, hogy miért kellett erre rácsodálkozni, és olyan felhangot adni, hogy a koronavírus árnyékában aljas, leplezett módon hozza most be a minisztérium csak azért ezeket a törvényeket, hogy na, most biztos el lehet sütni egy-két olyan dolgot, amit egyébként normál esetben nem lehetne. (Z. Kárpát Dániel: Na, köszönjük szépen!) Szó sincs ilyenről, egyetlenegy pontjában sem állja meg a helyét az ellenzék ez irányú vádaskodása. Mellesleg megjegyzem, hogy ennek a benyújtott törvényjavaslatnak véleményem szerint a legfontosabb része messze nem az, amiről itt az ellenzéki képviselőtársaim beszéltek, erre majd külön kitérek, hanem mégiscsak a most már közel 30 éve rendezetlen, kiadatlan részaránytulajdonok ügye, a tulajdonosok kártalanítása. Aki egy picit is mezőgazdasági területen jártas, az pontosan tudja, hogy ennek a súlya mit jelent. Megjegyzem, hogy 2018 óta, a jelenlegi parlamenti ciklusban a Mezőgazdasági bizottságba, amelynek elnöke vagyok, az MSZP, a DK és a Párbeszéd még tagokat sem delegált, tehát nincs képviselője, parlamenti bizottsági tag képviselője az MSZP-nek, a DK-nak és a Párbeszédnek; ott egyébként a Jobbiknak, az LMP-nek és a függetleneknek van jelenleg képviselője. Ezek után nem csoda, hogy az itt felszólalók, utalok itt az MSZP-re, a DK-ra és a Párbeszédre, olyan légből kapott elképzeléseket mondanak, amelyeknek halvány köze nincs a gyakorló valósághoz nyilvánvalóan, hiszen nincs is közük a magyar mezőgazdaság hétköznapi életéhez, ebből következően mindannyian politikai támadást intéztek ehhez a törvényjavaslathoz. Visszakanyarodva a részarány-tulajdonosok kártalanításának ütemére, legalább abban segítsünk az érintetteknek, hogy én most röviden elmondanom, mi fog velük történni, ha ez a törvény életbe lép; márpedig szerintünk ez meg fog történni. 2021. január 1-jén akinek kiadatlan részaránytulajdona van, és ezt ő majd tudja igazolni, akkor kezdeményezheti az ingatlanügyi hatóságnál, hogy részére a törvényben meghatározott ellenértékben a térítés megtörténjen. Hozzáteszem és hangsúlyozom, hogy kezdeményeznie kell, tehát nem automatikusan fog az eljárás megindulni - ez olvasható a jogszabályban -, és mint említettem, ezt az ingatlanügyi hatóságnál kell megtennie. A kérelmező egyébként lehet a személyes alany, de egyben a jogutód is, amennyiben természetesen a különféle elhalálozás utáni procedúrákon ezt átvezették. Az ingatlanügyi hatóság
