Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:
1206 A másik, hogy a birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állami tulajdonban álló olyan földrészlet területnagyságát, amit a szerződés jogosultja megbízottként vagy mintagazdaságként használ. Állandóan azt hallgatjuk, hogy van egy birtokmaximum. Ehhez képest mindenféle fajta kivételek megjelennek a törvényben, mert most éppen a mintagazdaságok számára teszik ezt lehetővé. Én érdeklődni szeretnék, hogy ki jár jól ezzel. Kinek az érdeke az, hogy konkrétan ez a javaslat bekerüljön ebbe a salátatörvénybe? Egyébként a miniszter úr arról beszélt a napirend előtti felszólalásában, hogy a családi gazdaságokat támogatják. Szeretném mondani, miniszter úr, minden tiszteletem mellett is, hogy de ez pont nem a családi gazdaságokat támogatja, mert a törvényjavaslat egy jelentős része nem azokat támogatja, hanem éppen a nagyméretű, bizonyos körök - hozzáteszem: bizonyos körök - támogatását, érdekét szolgálja, és ez nagyon messze van a nemzeti birtokpolitikai érdekektől és a nemzeti birtokpolitikai elvektől is. (11.40) Ha visszalépünk a javaslatnak egy másik paragrafusához, a 17. §-hoz, ami a vad védelméről és vadgazdálkodásról, illetve a vadászatról szóló törvényt módosítja, azt mondja ez a paragrafus, hogy a különleges rendeltetését megállapító határozatban az üzemtervi időszak legfeljebb a mintagazdaság által az állammal kötött földhasználati szerződés időtartamára is megállapítható, azaz ez lehet 50 év is, ugyanakkor a vadgazdálkodási ütemtervet pedig a törvény értelmében 20 évre szokták csinálni. Szeretném megint megkérdezni, hogy ez az Állami Ménesgazdaság vagy valamelyik haver miatt került be ebbe a törvényjavaslatba, ki miatt lesz így. Ezeket tisztázni kell, mert azt gondolom, hogy ennek az Országgyűlésnek nem az a feladata, hogy haverokat segítsen; az a feladata, ahogy a miniszter úr is mondta, hogy a nemzetet szolgálja. Ugyan eddig ezt nem mindig tapasztaltuk, de hátha talán most ez megváltozik. Még egy dolgot szeretnék hozzátenni, ha már a válságról, a járványról van szó: az nagyonnagyon fontos lenne, hogy tisztázzuk a viszonyokat, a kritériumokat a mintagazdaság tekintetében, hogy most a kormányhatározat vagy az ebben megjelenő módosítás lesz igaz, de az mindenképpen fontos lenne, hogy mintagazdaság csak az lehessen, amelyik egyben létfontosságú agrárgazdasági rendszerelem is. Én ezt nagyon fontosnak tartanám. Tehát lehessen létfontosságú agrárgazdasági rendszerelem olyan egység is, amelyik nem mintagazdaság, de mintagazdaság csak ilyen lehessen. És csak mondom: a legfontosabb az, hogy veszélyhelyzet esetén oda kerüljenek kiküldésre legelőször összekötő személyek. Ugyanis ha megnézzük, amikor kihirdette a magyar kormány a veszélyhelyzetet, majd aztán valamiért úgy döntöttek, hogy a hadsereggel próbálják ezt az ügyet elrendezni - de majd ezt egy másik törvény kapcsán egyszer megvitatjuk, hogy ez helyes hozzáálláse vagy sem -, kiküldték oda az embereket, és az első listát megláttuk, abban olyan cég szerepelt, erről többen is beszéltek itt az Országgyűlésben, amelyik nem mondanám, hogy a legmeghatározóbb mezőgazdasági cég volt, és ez egy probléma volt, ezzel egyetértek. Utána megjelentek újabb és újabb cégek, de én azt gondolom, hogy bármilyen veszélyhelyzet esetén elsődleges fontosságú az, hogy az élelmiszer-ellátás biztosított legyen; na, ez például nagyon jó lehetőség lenne arra, hogy világossá tegyük, hogy a mintagazdaság tekintetében egy ilyen követelményt is kell teljesíteni. Engedjék meg, hogy az ingyenesen adható állami földterületekről is mondjak egypár szót. Az önkormányzatok kapcsán már elhangzott egy-két megjegyzés. A 45. § alapján a Nemzeti Földalapról szóló törvény kiegészülne egy 22/A. §-sal, amely alapján a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye számára oktatási vagy szociális feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenes tulajdonba vagy ingyenes vagyonkezelésbe adható. Tisztelt Ház! Az elmúlt hetekben másfajta törvénnyel se foglalkoztunk, mint az egyháznak történő ingyenes juttatás; más hírekről se olvastunk, mint az egyházaknak történő milliárdos költségvetési adófizetői pénz kiosztása. Én nem igazán értem, hogy miért kell az egyházaknak ingyenesen földet adni, amikor ma is van lehetőségük egyébként földet szerezni, és azt hiszem, hogy
