Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 7. kedd - 117. szám - A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója:
1195 Elsőként megadom a szót Nagy István miniszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó. DR. NAGY ISTVÁN agrárminiszter, a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A 2014. év folyamán hatályba lépett földforgalmi törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok az azóta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján messzemenőkig eleget tettek azon jogalkotói várakozásnak, hogy a szabályozás segítse elő a családi gazdaságokon alapuló termelési struktúra előtérbe helyezését, a falvak népességmegtartó, jövedelemtermelő képességének megőrzését, annak növelését, valamint az állattartás gazdasági pozícióinak erősítését, ugyanakkor hatékonyan szűrje ki a bel- és külföldi spekulánsokat, és biztosítsa a föld nemzeti hatáskörben történő megmaradását is. A most önök előtt lévő, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célként ezen 2014-ben lefektetett szilárd jogi alapról építkezve a jogalkotás eszközével egyfajta nemzeti birtokrendezés megvalósítását tűzi zászlajára azáltal, hogy a magyar gazdák irányában fennálló évtizedes agrár-birtokpolitikai adósságok törlesztésének terhét is magára vállalja. Múltunk, évtizedekig kollektivizált mezőgazdaságunk máig velünk élő terhes hagyatéka a tulajdonos nélküli földparcella és a földparcella nélküli tulajdonjog kettősségén alapuló sajátos jogi formáció, melynek jogrendszerünkből való kivezetésének küzdelmét a több mint két évtizede tartó, máig lezáratlan földkiadási folyamat szimbolizálja leginkább. A tisztelt Ház előtt fekvő normaszöveg a földkiadás lassan végeláthatatlannak tűnő folyamatának gyors és méltányos, az érintettek érdekeit messzemenőkig szem előtt tartó lezárására tesz javaslatot. Mindezt teszi úgy, hogy megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket azáltal, hogy a tervezetben nevesített, folyamatban lévő ügyek kivételével a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő, azaz 50 ezer forint/aranykorona mértékű pénzbeli kártalanítása mellett az állam szerez tulajdont. A vázolt javaslattal tehát rövid időn belül a teljes részarány-földkiadási folyamat lezárható. A jelenlegi jogi szabályozási környezet ezt nem tudja biztosítani, a hatályos szabályok a részarányföldkiadás befejezését belátható időn belül nem tudják garantálni, valamint a jelentős számú idős részarányjogosult számára a jogosan járó pénzbeli kompenzációt is méltánytalanul kezeli, hiszen mindösszesen 4 ezer forintot biztosítana aranykoronánként. A javaslat tehát az első alcím alatt a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezésére és a kezelői jogok megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az elmondottakon túl a javaslat további 14 törvényt is módosít, melyek mások mellett a földforgalmi szabályozás egyszerűsítését és a Nemzeti Földalapba tartozó földek hatékonyabb használatát célzó rendelkezések által a magyar agrárium szinte valamennyi szereplőjének tevékenységét pozitívan érintő javaslatokat fogalmaznak meg számos, a gazdák életét nehezítő adminisztratív akadály megszüntetését eredményező módosítással kiegészülve. Kérem, engedjék meg, hogy ezek közül a legfontosabbakat röviden felvázoljam önök számára. Az egyik legfontosabb eleme a módosítási csomagnak, hogy az állam jelentős lépéseket tervez megtenni a magyar agrárium egyik legsúlyosabb, a földtulajdonosokat leginkább hátrányosan érintő problémája, az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében. Ennek egyik első eleme, hogy a Nemzeti Földalapban található állami osztatlan közös tulajdoni hányadokat az állam a tulajdonosok javára értékesíteni kívánja. Mivel a legtöbb tulajdoni hányad 10 hektár térmértéknek megfelelő területnagyságnál alacsonyabb, így a javaslat meg kívánja teremteni a lehetőségét az állami földek nyilvános, de egyszerűsített értékesítésének a jelenlegi 3 hektáros mérethatár helyett legfeljebb 10 hektáros területnagyságig. Ezzel jelentős mértékben és gyorsan lehetne csökkenteni az osztatlan közös földtulajdonok arányát, összesen több mint 10 ezer ingatlant érintően.
