Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 20. csütörtök - 106. szám - Az ülés napirendjének elfogadása - A börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
120 játszani a dicső lovagot, aki kiáll az igazság bajnokaként, harcol az igazságért, hogy mit akar Magyarországon a nép, ki lehet állni, igen, csak ezt önök okozták, önök voltak ennek az egész helyzetnek az okozói, és erre majd rá fogok világítani részletesen a felszólalásomban. (Dr. Vitányi István: Sötétség van!) 2015. március 10-én az Emberi Jogok Európai Bírósága volt az, aki elrendelte ítéletében, hogy Magyarországon változtatni kellene valamit, hiszen folyamatosan ítélte meg a kártérítéseket az Emberi Jogok Bírósága Strasbourgban. Ennek eredménye volt az, hogy 2016-ban a kormány benyújtotta a T/12179. számú törvényjavaslatot. Tehát a benyújtója ennek a kormány volt, az előadója maga dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter volt. Mit tartalmaz ez a törvényjavaslat, amely benyújtásra került? Hát, a kártalanítással foglalkozik: mikor is jár a kártalanítás, feltette ezt a kérdést, illetve válaszolt rá a törvénytervezet. Ha nincs elkülönített illemhely az elítélteknek, ha nem megfelelő a szellőztetés, nem megfelelő a világítás, nem megfelelő a fűtés, ha rovarok vannak, és azt is megállapította, hogy kártalanítás jár minden egyes napra, amit ilyen körülmények között eltöltöttek, illetve a kártalanítás megfizetésére az állam köteles, szögezi le a javaslat. Meghatározták az összeget is: egy napra 1200 forint lehet minimum, maximum pedig 1600 forint. Márpedig ebből az következik, hogy egy tíz évre elítélt bűnözőnek, aki nyilván nagyon súlyos bűncselekményt kellett hogy elkövessen, akár ötmillió forintot is lehetett adni tíz év után, vagy még ezt meghaladó összeget is ezen törvény alapján. De önök még annyira odafigyeltek a bűnözők jogaira, hogy amennyiben csak 30 napra szakad meg ez a rossz elhelyezési körülmény, akkor is jár a teljes időtartamra a kártalanítás, még azokra a napokra is, amikor egyébként jobb körülmények közé került a rab. Aztán arra is odafigyeltek, hogy a befolyó kártérítésből ne lehessen ám mindenféle pénzeket levonni, mindenféle tartozásokat kifizettetni a szegény rabokkal, hanem csak a gyermektartásdíjat lehessen figyelembe venni, illetve az ezzel a bűncselekménnyel összefüggésben, amely miatt ülnek, megítélt kártérítést, sérelemdíjat lehessen kielégíteni, illetve a miatta megítélt követelést lehessen belőle kielégíteni. Tehát ebből is látszik, hogy egy olyan törvényt fogadtak el, amely mindenképpen hasznos volt arra, hogy ez a biznisz Magyarországon kialakuljon. Ezek után nézzük, hogy mi történt 2016. szeptember 27-én, ekkor tárgyalta az Országgyűlés. Völner Pál volt az, aki felszólalt a kormány nevében, és előterjesztette ezt a törvényjavaslatot, elmondta az előzményeket, hogy cselekvési tervet dolgoztunk ki, amely 2015. december 9-én megküldésre került az Európa Tanácsnak, és e cselekvési tervben a börtönzsúfoltság felszámolását vállaltuk, illetve azt, hogy jogorvoslati rendszert dolgozunk ki. Ez a jogorvoslati rendszer történt meg ezzel a törvényjavaslattal, amellyel kompenzációt biztosít a magyar állam a börtönben elítéltek számára a zsúfolt elhelyezési körülmények miatt. Az is látszott, hogy nagyon rövid határidőt határoztak meg a sérelem orvoslására, és hogy egészen komoly összegeket, mint mondtam, tíz év után akár ötmilliót is vagy ezt meghaladó összeget is meg lehet ítélni. Arra is odafigyeltek, hogy nagyon gyorsan megkapják ezeket a kifizetéseket a rabok, hiszen 60 napban határozták meg a kifizetéseket, legkésőbb 60 napon belül kell számukra kifizetni, és hogy valóban csak a gyermektartásdíjat, ezen bűncselekményből fakadó polgári jogi igényt, illetve ezen bűncselekménnyel összefüggő sérelemdíjat és kártérítést lehetett ezzel szemben beállítani. Azt, hogy miért volt erre szükség, lehet látni a számokból, hiszen Strasbourgban 2016 szeptemberében, tehát amikor tárgyaltuk, már ötezer ügy volt folyamatban a magyar állam ellen, mint azt elmondta az államtitkár úr, ezért mindenképpen javasolták, hogy ezt a törvényt fogadjuk el. Salacz László volt a Fidesz vezérszónoka ezen a napon, aki egyértelműen elmondta, hogy a Fidesz támogatja ezt a törvényjavaslatot. A Jobbik részéről elhangzott, hogy a Jobbik nem támogatja ezt a törvényjavaslatot, felhívta a figyelmet Staudt Gábor képviselőtársam, hogy egy iparág épült arra, hogy ilyen pénzeket szerezzenek a bűnözőknek, az elítélteknek Magyarországon. Felhívta a figyelmet arra is, hogy túlzsúfoltak a börtönök, és ezt legfőképpen, hogy elkerüljük a kártalanítást a jövőben, új börtönök
