Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. április 6. hétfő - 116. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):
1163 Ausztriában a kieső béreknek nagyságrendileg 80-90 százalékát tudják pótolni, oly módon, hogy a munkaadó csak a valóban ledolgozott munkaórák után fizet, a többit viszont azt állam kipótolja. Bulgáriában - kimondottan a veszélyeztetett iparágakban működő cégekre koncentrálva - a kieső bérek 60-70 százalékát tudják pótolni. Csehországban azon emberek bérének a 80 százalékát pótolhatják, akiknek a munkahelye ideiglenesen zárt be a válság miatt, de amennyiben megtartják ezeket, a pár hónap lecsengését követően - és reméljük, hogy csak ennyiről van szó - ezek a munkahelyek visszaállíthatók, és építhetik újra a gazdaságot. Dániában 75 százaléknyi ez az arány. Kompenzációhoz juthatnak a cégek, és munkavállalónként akár 1,1 millió forintnak megfelelő kompenzációról beszélünk. És azt is látnunk kell, hogy Franciaországban a munkanélküli-segély összege akkora, ami a fizetés akár 84 százalékát teheti ki. Nem kérünk sokat, nem kérünk pazarló külföldi megoldásokat. Annyit kérünk a magyar munkavállalók számára, amennyit az európai piac más munkavállalók számára eddig is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ki tudott termelni, mert hiszünk egy önfenntartó Európában. De sokkal jobban hiszek a jövő önfenntartó Magyarországában, aminek a kiépítését viszont most kell elkezdeni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gurmai Zita képviselő asszony, MSZP-képviselőcsoport: „Ki és hogyan védi most meg a családon belüli erőszak áldozatait?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár úr… - már nincs. Képviselőtársaim! Egyre nagyobb probléma a nőkkel szembeni erőszak terjedése. Ezt csillapítandó több ország is határozott kormányzati intézkedésekkel küzd az erőszak ellen. A magyar kormány is tett lépéseket a bántalmazott nők védelme érdekében, és ez helyes, csak most nem elég. Jó döntés volt a kapcsolati erőszak önálló tényállása, a feltételes szabadságra bocsátás szigorítása, az áldozatsegítő központok számának növelése és a családjogi szakértői munkacsoport felállítása. A koronavírus új helyzetet teremtett a nők elleni erőszak tárgyában is. A fertőzés terjedése sajnos nem az áldozatokat segíti, sőt a járvány a korábbinál is nehezebb helyzetbe hozza az erőszakot elszenvedőket, megnövekedett ugyanis a családtagok otthoni összezártsága. Ennek következtében világszerte jelentősen emelkedik a kapcsolaton belüli erőszak áldozatainak a száma. A folyamatossá váló elzártság során akár a legkisebb feszültségek is alkalmat adhatnak erőszakos esetekre. Ezt erősítette meg nemrég a hazai Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat vezetője is. Elmondása szerint kétszeresére nőtt a telefonhívások száma az utóbbi hetekben. Vannak olyan országok, ahol határozottan reagálnak a kialakult helyzetre. A szomszédos Ausztriában az igazságügyi miniszter tájékoztató kampányt jelentett be a megelőzés és az erőszakos cselekmények következményei kapcsán. A francia kormány 20 ezer éjszakára szóló hotelszobákat tervez bérelni a családon belüli erőszak áldozatai számára. A spanyol kormány alternatív szálláslehetőséget biztosít szállodákban azok számára, akik az erőszak áldozatai, ha a nők menhelyének hálózata már nem rendelkezik saját szobával. Sajnálatos módon a napokban a járvány és a nők elleni erőszak összefüggésének egy másik aspektusa is világossá vált. Azt már régóta tudjuk, hogy egy bántalmazó kapcsolat legnehezebb időszaka akkor kezdődik, ha a bántalmazott nő kilép a kapcsolatból, kilép ebből a helyzetből. A másik fél erőszakos magatartása gyakran még inkább felerősödik. Egy személyes ismerősi körömből származó eset mutatja, milyen könnyen kilátástalanná válik az áldozatok helyzete. Hiába lépett ki a nő az életközösségből, mégsem tudott megszabadulni a helyzettől. A férfi lemondott ugyan a közös gyermekről, a gyámhatóság mégis közös felügyeletet rendelt el. A bántalmazó a gyermek felügyeleti jogát kizárólag volt családja terrorizálására használja fel. A zaklatások skálája az életveszélyes fenyegetéstől az ütlegelésen át a fojtogatásig terjed. Hiába