Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 30. hétfő - 115. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jel... - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):
1072 mellett a származási helyet is feltünteti, ugyanakkor a származási hely nem minősül természetesszemély-azonosító adatnak. Szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy a származásra való utalás ne csak az 1991 után születettek esetében és ne csak az anyakönyvben, hanem a mindennapokban használt okiratban is megjelenhessen. Mindezek alapján a javaslat célja, hogy az anyakönyv mellett a személyazonosító igazolványban is feltüntetésre kerülhessen a származási helyre vonatkozó adat. A cél elérése érdekében szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása. Az infrastrukturális fejlesztések mellett tehát a „Magyar falu” program nagy lehetőséget biztosít az identitástudat helyi és településszintű erősítésére is, de nemcsak a rendezvényszervezési programelemeken, hanem jelen törvénymódosítási javaslat elfogadásával a személyes okmányokon történő megerősítésével is. Tisztelt Képviselőtársaim! A vidéki élet iránt elvárható és megérdemelt tiszteletet azonban nemcsak infrastrukturális fejlesztésekkel vagy közvetlen anyagi támogatással lehet és kell elérni, hanem olyan, akár jogalkotói cselekvéssel is, amely elismeri a szülőhely iránti érzelmi kötődését is az embereknek. Épp ezért úgy gondolom, hogy a Gyopáros Alpár vezetésével, Kocsis Máté, Tasó László és Vigh László által benyújtott törvényjavaslat támogatandó, mert az nagymértékben segítheti a vidéki kistelepüléseken élő és ott született polgárok helyi identitásának erősödését. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Orbán Balázs államtitkár úr jelezte, hogy a kormány nevében későbbi időpontban kíván felszólalni. Tájékoztatom önöket, hogy a kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gurmai Zita képviselő asszonynak, MSZP-képviselőcsoport. DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A javaslat egyértelműen egy politikai kommunikációs dokumentum, amelynek valódi hatása nincs, az pusztán szimbolikusan hat. A politikai kommunikációs fordulaton túl érdemes megfigyelni pár olyan vidéken zajló folyamatot, amely a vidék leszakadásában és a vidéki élet minőségének romlásában mutatkozik meg. Azt gondolom, hogy ez a Fidesz kormányzásának következménye, de nézzük, hogy melyek ezek, mert én még mindig szeretnék optimista lenni és reménykedni abban, hogy ezzel is foglalkoznak. Rekordméreteket öltött a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzetek száma, az országban már 409 tartósan betöltetlen háziorvosi és 239 tartósan betöltetlen fogorvosi körzet található. Ezek a hiányok elsősorban a kistelepüléseket érintik, ahol tipikusan csak helyettesítéssel tudják megoldani a háziorvosi és a házi fogorvosi ellátást. A kórházi ellátás minőségében drasztikus különbségek vannak a különböző országrészek között. A különbség akkora méretű, hogy az alapvető jogok biztosa egy jelentésében meg is állapította, hogy a helyzet már az egyenlő bánásmód követelményeit is sérti. Mondta ezt arra hivatkozva, hogy az érsebészek hiánya olyan mértéket öltött, hogy egy láb amputációja vagy megmentése között sokszor az döntött, hogy az adott beteg hol él, ez pedig arra ösztönözheti a vidéki lakosságot, hogy Budapestre vagy fejlettebb nagyvárosokba költözzenek a jobb egészségügyi ellátás érdekében. Az Európai Unióban található régiók közül a Magyarországon találhatóak elképesztően fejletlenek, egyetlen magyarországi régió sem éri el az uniós átlagot - ez 2019-es adat -, egyedül Budapest és a Pest megyei régió kerül közel hozzá. Csökkentették a járatszámot a vasútvonalakon, amely sok esetben fél-egy órával növelte az utazási időt annak ellenére, hogy a kormány a vasúti közlekedést még korábban a vidék lakosságmegtartó képességének motorjaként azonosította. Ennek ellenére például a Pápa-Győr vonalon gyakorlatilag megszűnt a gyorsvonati közlekedés, és ugyanakkor sajnálatos módon a buszjáratokat is csökkentették.
