Országgyűlési Napló - 2019. évi téli rendkívüli ülésszak
2019. december 17. kedd - 104. szám - Az ülés megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP):
7 klímavédelmi céljai vannak, határozott célokat, határozott akciótervet és intézkedéseket fogalmaztunk meg. Szó ba hozta az Európai Tanács ülését. Engedje meg, hogy erre is reagáljak! Senki sem vonja kétségbe, hogy fontos a klímaváltozás elleni küzdelem. De azt is látni kell, hogy ennek nagy és pénzben kifejezhető ára van. A 2050re elérendő karbonsemlegesség Magyar ország számára mintegy 50 000 milliárd forintba kerülne. Ez azt jelenti, hogy egy évre lebontva, 10 millió állampolgárral számolva mindenkinek, csecsemőktől a legidősebbekig, minden évben 170 ezer forintot kellene erre a célra fordítania. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget. ) Tisztelt Képviselő Asszony! Az Európai Tanács ülésén sikert ért el Magyarország, ez vitathatatlan, és minden vitán felül áll. Sikerült megteremteni ugyanis annak az esélyét, hogy az elkövetkezendő klímavédelmi szabály okat ne a szegényebb országokkal, ne a szegényebb emberekkel fizettessék meg, amikor a klímaváltozás elleni cselekvés költségeiről van szó. (13.10) Tehát sikerült elérni, hogy a klímavédelem elleni harc jegyében ne vegyenek el pénzt a felzárkózásban érin tett tagállamoktól. Továbbá olyan szabályok meghozatalára is lehetőség van - és ez is különösen fontos, említsük is ezt itt meg , amelyek bátorítják a nukleáris energia felhasználását, és esély van olyan szabályok meghozatalára is, hogy a klímavédelem ne eredményezze se az üzemanyag, se az energiaárak, se az élelmiszerek árának a növekedését. Tisztelt Képviselő Asszony! Bármennyire sem szereti ezt az ellenzék hallani, mert keresztülhúzza az egyébként sem túl acélos politikai számításaikat, de ki kell mond ani, és el kell azt ismerni - azzal szemben, amit ön mondott , hogy Magyarország klímabajnok (Taps, derültség az ellenzék soraiban.) , ugyanis azon országok közé tartozunk, és legyünk erre büszkék, amelyek a leginkább csökkentették széndioxidkibocsátásuk at 1990 óta. Mi is egyetértünk azzal a céllal tehát, hogy klímasemleges legyen az európai gazdaság, ennek érdekében születnek meg a kormány döntései és intézkedései. Ezért is vállaltuk azt a már konkrét intézkedést, hogy 2030ra a magyar energiatermelés 90 százaléka kibocsátásmentes lesz, s ezt be is fogjuk tartani. (Közbeszólások az LMP és a Párbeszéd soraiból.) De azt is látni kell, hogy ma a világ károsanyagkibocsátásának csupán 9 százaléka kapcsolódik Európához. A nagy országok pedig lényegesen nagyobb szennyezők, és ki kell emelni azt is, hogy Magyarország az 1990es referenciaidőszakhoz képest 32 százalékkal csökkentett az üvegházhatású gázok kibocsátásán. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Tisztelt Képviselő Asszony! N em a kibocsátás, hanem a GDP növekedett 5 százalék környékén a tavalyi évben, hiszen a GDPnövekedés 4,9 százalék volt, míg az ÜHGkibocsátás 0,6 százalékkal csökkent 2018ban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszö nöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Aktuális ügyekről” címmel az MSZP képviselőcsoportjából Harangozó Tamás képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai napon azért kellett rendkívüli ülést összehívni, hogy újra megtárgyalják és elfogadják a T/8016. számú törvényjavaslatot, amelynek a szavazását a múlt héten a Fidesz elrontotta. Fontosnak tartom, hogy elhango zzon, valójában miről is szól ez a javaslat, hiszen nyugodtan mondhatjuk, hogy az igazságszolgáltatás politikai függetlenségének megszüntetése tekintetében történelmi jelentőségű javaslatról beszélhetünk sajnos. Nem a bírák fizetésemeléséről és nem is a kö zigazgatási bíráskodás átalakításáról van szó, hiszen ennek a javaslatnak a címétől eltérően egyáltalán nem ez a lényege. A javaslat egyik legsúlyosabb pontja, hogy az Alkotmánybíróság tagjait kérésükre a köztársasági elnök a Kúria bírájává nevezi ki. Az A lkotmánybíróság tagjainak kérését a köztársasági elnök nem tagadhatja meg, a kormány által
