Országgyűlési Napló - 2019. évi téli rendkívüli ülésszak
2019. december 17. kedd - 104. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - "Mikor kezdi meg az állam az érdemi munkát a Karolina-külfejtés rekultivációja érdekében?" címmel - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
34 elvégzéséhez források. Ez gyakorlatilag meg is történt. 2,18 milliárd forint meg is jelent az idei évi költségvetésben, illetve még a jövő évi költségvetésben is szerepel 1,75 milliárd forint. 2018ban elindult a munkavégzés, ám ez láthatóan messzemessze nem a szükséges mértékű, az állami szerepvállalás szerinti munka viszont még el se kezdődött. Azt tudni kell, hogy ez a Karolinakülfejtés egy óriási, hatalmas tájseb, tehát egy körülbelül 1 kilométersz er 600 méteres hatalmas nagy kráter, ami közel 100 méter mély. Ez korábban földmozgásokat okozott, és egyéb más környezeti kockázatokat jelent most is, tehát akár a légszennyezettséget, akár a felszíni, felszín alatti vizek szennyeződését tekintve. Konkrét an a kérdéseim államtitkár úrhoz: mi a magyarázata annak, hogy a rekultivációs munkálatok elvégzésének eredeti határideje 2009 volt, majd ezt követően folyamatos lett a határidők módosítása? Most már 2032es befejezési határidőket is lehet hallani. Miként értékeli a kormány a területen a környezeti kockázatokat, tehát a közvetlen környezetre, illetve Pécsre vonatkoztatva a környezeti kockázatokat? Milyen adatokkal, milyen mérésekkel rendelkeznek az illetékesek? Ha rendelkezésre áll a költségvetésben az erre elkülönített forrás, akkor miért nem kezdte meg az állam a maga részéről az érdemi munkavégzést? Illetve az állam mikor szándékozik a maga részéről a munkálatokat megkezdeni, és mi a hivatalos határidő, az állam számításai szerint mikor kezdődhet meg enne k a rendkívül fontos és sürgető munkának az elvégzése? Köszönöm előre is államtitkár úr válaszát. (Taps az LMP és a Párbeszéd padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Schanda Tamás János államtitkár úr v álaszol. Öné a szó, államtitkár úr. (16.00) SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Pécsiként nyilván elkerülte a figyelmé t, hogy az ön által is kérdezett ügyben nem is olyan régen, ha jól emlékszem, akkor egy hónapja jelent meg egy helyi médiumban cikk, amelyben a tulajdonos arról nyilatkozott, hogy a tervek szerint a megfelelő ütemben halad előre a Karolinakülfejtés rekult ivációja. Nos, ezt a kormány részéről én is csak megerősíteni tudom. Tisztelt Képviselő Úr! Számtalan alkalommal kifejtettük már, és újra és újra el is ismétlem, hiszen ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kormány számára kiemelten fontos a teremtet t világ, a környezeti örökségünk védelme. Az Alaptörvényben is rögzítésre került, hogy meg kell védenünk, őriznünk és továbbadnunk a Kárpátmedencei természet adta értékeket. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a jövő generációinak a mainál is szebb, ti sztább és élhetőbb környezetet teremtsünk. Hasonlóak a törekvéseink természetesen a már nem használt bányák esetében is. Tisztelt Képviselő Úr! A „PécsMecsekszabolcs Kőszén” védnevű bányatelken fekvő Karolinakülfejtés 1993ban lett a Pannon Hőerőmű Zrt.é. Ennek jelenleg is e cég a bányavállalkozója és túlnyomó részben tulajdonosa. A bánya 2004 óta nem működik. A bányaterület tájrendezését hatósági határozat írja elő a hatóságilag elfogadott műszakiüzemi terv szerint. A tájrendezés kötelezettje a Pannon Hőerőmű Zrt., azonban a tájrendezés költségeit a magyar állam képviseletében eljáró, erre kijelölt szervezetekkel együtt viseli. A 2018 februárjában a Pannon Hőerőmű Zrt. és a Bányavagyonhasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. által aláírt egyetértési nyilatk ozat értelmében a tájrendezés két ütemben valósul meg. Az első ütemet 2018 és 2022 között a Pannon Hőerőmű Zrt. önállóan, teljes mértékben saját forrásból valósítja meg, állami közreműködés nélkül. A nyilatkozat szerint a tájrendezés első ütemének elvégzés ét követően a bányászati jogot, tehát a tájrendezési kötelezettséget is átadja a Bányavagyonhasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. számára. Ezt követően egy évig a felszíni munkálatok szünetelnek a felszín tömörödése céljából.
