Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 2. hétfő - 99. szám - Stummer János (Jobbik) - a miniszterelnöknek - „Meddig él vissza a Kormány az emberek türelmével?” címmel - ELNÖK: - STUMMER JÁNOS (Jobbik):
1840 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretnék optimista lenni, de pesszimista vagyok, mert az ön felszólalása közben is csak bornírt bekiabálásokat hallottam (Dr. Brenner Koloman: Nem bornírt, Borkai!), és azt látom, hogy a DK, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői tovább ra is védik a védhetetlent, továbbra is védik Lackner Csabát. (Dr. Brenner Koloman: Nem védjük, borkaizunk! Illetve ti borkaiztok…) Pontosan erről beszéltünk, képviselő úr, mind a ketten, hogy a jobboldalon, a konzervatív polgári oldalon van következménye az ilyen dolgoknak, a baloldalon pedig nincsen. (Dr. Brenner Koloman: Jaj, jaj, jaj!) Ez a különbség a két oldal között, és mi azt gondoljuk, hogy ennek a különbségnek nem kellene megjelennie, és igenis politikai felelősséget önök mind, egyetemlegesen és o szthatatlanul vállaljanak. (Dr. Brenner Koloman: Azért indult a választáson Fideszlogóval!) És nagyon köszönöm, hogy idehozza az Országgyűlés falai közé ezt a kérdést, mert ameddig e tekintetben változás nem következik be, addig nekünk kutya kötelességünk ezzel az üggyel foglalkozni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) Stummer János (Jobbik) - a miniszterelnöknek - „Meddig él vissza a Kormány az emberek türelmével?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, ál lamtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Stummer János képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „ Meddig él vissza a Kormány az emberek türelmével? ” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! Miniszterelnök úr halaszthatat lan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Nagy István miniszter urat jelölte ki. (Stummer János bólint.) Nem kell tovább kérdeznem képviselő urat, képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Tisztelt képviselő úr, öné a szó. STUMMER JÁNOS (J obbik) : Köszönöm szépen a szót. Kedves fideszes Hölgyek és Urak! Mondják csak, mit szólnak Novák Katalin múlt heti kijelentéséhez? Tudják, ő volt az, aki múlt héten arra a nyilatkozatra ragadtatta el magát, hogy Magyarországon jólét van. Mondják csak, képv iselőtársaim, önök szerint is a jólét elől menekült el az az édesapa diplomával a zsebében mosogatni, aki három gyereket hagyott itthon? Aki nem tudja megfogni a kezüket, ha ma jó jegyet kapnak? Aki nem tudja megölelni őket, ha bajba kerülnek? Aki nem tud majd ott lenni a karácsonyi műsorukon? Önök szerint is a jólét elől menekült el az az asszony, aki Dortmund mellett forgatja az ágyában a német nyugdíjast, ahelyett, hogy a saját beteg és idős édesanyjáról gondoskodna öregségében? Vagy az a fiatal, akinek bár lett itthon egy tisztességes szakmája, mégis itt kellett hagynia anyát, apát, családokat és szerelmet, csak azért, mert meg akarta valósítani az álmait? Az államtitkárhoz szól a kérdés, a miniszterhez, de nyugodtan vegyék csak magukra mindannyian! Mind annyiukra vonatkozik, közös ing ez, senki ne tiltakozzon ellene, mert önök mindannyian, mind a százegynéhányan, na meg az előző ciklusok képviselői, azok a kormányok, amelyek baloldalinak hazudták magukat (Dr. Rétvári Bence: Miért indultok velük egy szöve tségben?) meg azok a kormányok, amelyek most jobboldalinak hazudják magukat, közösen felelősek azért, hogy több mint félmillió magyar ember itt hagyta ezt az országot, és Nyugatra vitte a jövőjét. És most sem a bajusz alatt kéne gúnyosan vigyorogni, hanem tudomásul venni végre, hogy ezek az emberek nem a jólét miatt szöktek el ebből az országból, hanem a magukhoz hasonló korlátolt pártkatonák miatt, akik kietlen ugart csináltak ebből a gyönyörű hazából. Elment innen a tanár, mert mé g mindig jobb kint semmi pénzért fuvarozni, mint itthon nyelni a könnyet. Elment innen az ápoló, itthon meg tízezrek halnak meg a kórházakban amiatt, mert maguk nem voltak hajlandóak tisztességes bért fizetni az egészségügyben dolgozóknak. Elment innen már
