Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
990 erre, egy vita lehet. Most mégis térjünk ki arra, hogy mi is történt 2013 óta. Bánki Erik képviselőtársam és Szabó Tünde államtitkár asszony összefoglalta, hogy mi volt ennek a taorendszernek, a látványcsapatsport támogatásának az útja, az életútja, honnan indultunk és hová jutottunk. Engedjék meg, hogy nagyon röviden elmondjam, hogy ugyan most a tárgyi eszköz infrastrukturális beruházások támogatási intenzitásá nak az emeléséről van szó a jogszabálytervezetben, de azért azt is lehet tudni, hogy ezek a taoösszegek nemcsak erre, hanem személyi ráfordításokra, szakképzésre és természetesen utánpótlásnevelésre is fordíthatók. Egy nagy kérdőjel azért mindig bennem va n, amikor infrastrukturális beruházásokról beszélünk: ugyan elkészülnek ezek a beruházások, de azokat fenn is kell tartani. Soksok önkormányzat szenved már most attól, s akár szövetségek is szenvedni fognak majd akkor, amikor öttíz, esetleg még hosszabb évek múlva is fenntartási kötelezettség terheli ezeket az ingatlanokat. Az nem kérdés, hogy a cél az, hogy minél többen sportoljanak, hogy minél egészségesebbek legyenek a gyermekek, de hogy ez milyen áron megy, és - a központi költségvetés oldaláról megkö zelítve - milyen hatások fognak keletkezni, arról vajmi keveset hallottunk a három korábbi felszólalótól. Én megnéztem és azt láttam, hogy 2019ben 399 milliárd forint társaságiadóbevételt tervezett a kormányzat, s ezt 2020ra 501 milliárd forintra növelt ék. Nem tudjuk, hogy ez a módosítás majd milyen költségvetési vonzatokat fog eredményezni. Én tisztelettel kérem vagy az előterjesztő, vagy a kormány álláspontját arról, hogy milyen háttérvizsgálatokat végeztek el a tekintetben, hogy ez az adóbevételcsökk enés milyen mértéket fog majd elérni a jövőben. (11.00) A jogszabálynak az indokolás részében van egy olyan apró pont, hogy az Európai Bizottsággal egyeztetik vagy egyeztették a támogatásintenzitás növelését 70 százalékról 100 százalékra. Nekem nem teljes en egyértelmű, az indokolásból nem derült ki számomra teljes bizonyossággal, hogy erre az előterjesztők teljes igen felhatalmazással rendelkeznek, tehát az Európai Bizottság engedélyeztee a támogatási intenzitásnak a növelését, erre szeretném majd szintén kérni a választ. Még egy fontos dolog, amit szeretnék kiemelni, az pedig az időtartamnak a meghosszabbítása. Valóban, ahogy elhangzott, több támogatási időszakon keresztül folyhatnak beruházások, hiszen ezek infrastrukturális, tárgyieszközingatlanon megv alósuló beruházások, de azért a hat évet elég soknak tartom. Tehát ennek az indokaira is szeretnék választ kapni, miért hat év, miért gondolták, hogy ezt pont ennyi időszakban kell meghatározni, mert az látható, hogy minél hosszabb időtartamot fognak megha tározni, annál nagyobb gigaberuházások fognak elkészülni, annál nagyobb központi költségvetési adóbevételcsökkenéssel számolhat majd a kormányzat, és nem lehet egyáltalán tudni, hogy mi lesz ezeknek az infrastrukturális beruházásoknak a fenntartásával. Én bízom abban, hogy ezekre megnyugtató választ kapok. Szilágyi György képviselőtársam fogja még majd a későbbi felszólalásában elmondani véleményét és Steinmetz Ádám képviselőtársam pedig sportszakmai véleményét. Én ezekre a taós kérdésekre várnám majd a me gnyugtató válaszokat. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP ké pviselőcsoportja részéről l: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt láthattuk, hogy Magyarországon 2011ben stratégiai ágazattá vált a sport. A 2010 előtti időszakról érdemes egypár szót válta ni, hogy 2010 előtt a sportegyesületeknek igen komoly kihívást jelentett a megmaradás, a fejlődés, a finanszírozás, a sportolók és az edzők nem kaptak megfelelő anyagi megbecsülést, a létesítmények állapota pedig folyamatosan romlott. Ez jellemezte a 2010 előtti időszakot.
