Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BÁNKI ERIK (Fidesz) , a napirendi pont előadója:
986 rendkívül jelentős előterjesztés, hiszen azoknak a látványcsapatsportágakat képviselő szövetségeknek, egyesületeknek, alapítványoknak ad lehetőséget egy könnyebb beruházásra, fejlesztésre, amelyek az eddigi jogszabályok értelmében szükséges önerőt a fejlesztéseikhez nem tudták előteremteni. A társaságiadókedvezm ény rendszerét 2011ben vezette be a magyar parlament, elsőként az európai uniós tagországok közül mi voltunk azok, akik a látványcsapatsportágak utánpótlásfejlesztésére egy speciális adókedvezményrendszert vezettünk be. Miután az első ilyen adókedvezmé nyrendszer Magyarországon került bevezetésre, ezért az Európai Bizottsággal való egyeztetés során számos kérdést sikerült tisztáznunk, és örömmel mondhatom önöknek, hogy az a rendszer, amelyet 2011ben elindítottunk, az elmúlt nyolc évben számos kiemelked ő eredményt hozott. Annak a hat csapatsportágnak, amelynek a sportegyesületei, sportvállalkozásai, illetve alapítványai vagy maguk a szövetségek igénybe vették ezeket a támogatásokat, igen jelentős eredményeket sikerült elérniük az utánpótlásnevelés terén , nemcsak a nemzetközi és hazai eredményekben, hanem a sportoló gyermekek számát illetően is. Hogy néhány számot megosszak önökkel, tisztelt képviselőtársaim, a támogatási rendszernek köszönhetően az igazolt sportolók száma több mint duplájára emelkedett, 111,4 százalékkal nőtt a tavalyi év végéig. A támogatás több mint 80 százaléka, amelyet a szövetségek jóváhagytak, valójában lehívásra is került, tehát olyan programok indultak, olyan működési támogatások kerültek megítélésre, amelyeket a szövetségek, a sp ortegyesületek és a sportvállalkozások le is tudtak hívni. (10.40) A sportolók számát illetően: a Magyar Jégkorong Szövetség adatai szerint 2011ben mindösszesen 2305 gyermek sportolt a jégkorong sportágban, az ő számuk 2018ra 5887 főre emelkedett, azaz közel kétszeresét tudták igazolt sportolóként jegyezni. A Magyar Kézilabda Szövetségben ennél is jóval látványosabb volt a változás, hiszen mindösszesen 24 ezer gyermek sportolt rendszeresen 2011ben a kézilabda sportágban, 2018ban viszont már több mint 8 0 ezer, 81 212 fő sportolt rendszeresen. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének adatai is impozánsak, hiszen 24 642 gyerek kosárlabdázott 2011ben, 2018ban viszont már 69 969 fő vett részt ebben a sportágban. A Magyar Labdarúgó Szövetség is kiemelk edő eredményekkel büszkélkedhet. Ugye, itt volt a legtöbb igazolt sportoló, 2011ben is 158 682 fő, az ő létszámuk 266 133 főre nőtt 2018 végére, és 2019 végéig ez a 280 ezret is elérheti. A Magyar Vízilabda Szövetség is több mint duplájára tudta növelni a z igazolt sportolók számát, hiszen 4223ról 9836 főre nőtt a sportolók száma. És végül a Röplabda Szövetség, amely legutolsóként, 2017ben a törvénymódosítással csatlakozott a látványcsapatsportágak és így a tao által támogatott sportszövetségekhez: ők 61 67 főről 19 174 főre növelték a létszámukat. (Taps a kormánypártok soraiból.) Tehát, tisztelt képviselőtársaim, ebből is látszik, hogy a sportra áldozni, a sportra szánni érdemes, hiszen ezek a gyermekek, akik hetente minimum három, de általában öt alkalom mal sportolnak, és a hétvégén különböző versenyeken, tornákon vesznek részt, órákat töltenek a szabad levegőn, a sportpályán, nem pedig otthon, a számítógép mellett vagy éppen az utcán csellengve. A mostani törvénymódosítás, tisztelt hölgyeim és uraim, a l étesítményfejlesztések további erősítését kívánja támogatni. Azt vettük észre az elmúlt évek során, hogy a társasági adó mértékének csökkenésével, amely Európában egyedülálló módon 9 százalékra csökkent Magyarországon az elmúlt évek során, a társasági adó kerete is nyilvánvalóan leszűkült. Jó néhány olyan önkormányzat, kisebb sportegyesület szeretne olyan fejlesztéseket elérni, amely a saját térségükben, a saját járásukban vagy a saját régiójukban meghatározó a sportág fejlesztését tekintve, viszont ebben a z esetben ők a 30 százalékos önerőt a fejlesztésekhez nem tudják előteremteni, hiszen a törvény mai
